“A fejlett demokráciákban igen hangsúlyos a közélet szereplői bírálatának lehetősége, a közéletről szabadon történő véleményalkotás, ami a közszereplők személyén túlmenően igen jelentős befolyással bírhat egyes esetekben a társadalom életére, a politika, a tudomány és művészet dimenzióira. Az ezzel kapcsolatos alapprobléma mindenhol az, hogy a fenti igen fontos érdek (a közélet tisztasága, a fontos társadalmi érdekekben a közvélemény alakítása, a véleményalkotás szabadsága) összeütközésben áll az egyén személyiségi jogainak védelmével. A rendszerváltást megelőzően – mint ahogy a diktatúrákban általában – nem volt lehetőség a közélet kérdéseivel kapcsolatos nyílt véleménynyilvánításra, főként a politikában részt vevő közéleti szereplők bírálatára, és általánosságban a személyiségi jogoknak...
A Belügyminisztériumot perli az edelényi polgármester
November 15-én tartják az első bírósági tárgyalást abban a perben, amelyet Molnár Oszkár, Edelény független polgármestere indított a Belügyminisztérium ellen.
Az interneten vásárlók jogai
Egyre praktikusabbá válnak az interneten kötött szerződések.
Az álképviselet elméleti és gyakorlati problémái
“A képviselet mind a közjog, mind a magánjog területét átható jelenség, amely a közjogi, politikai hatalomgyakorlásban főszabályként érvényesül, míg a magánjogban kivételesen jelenik meg. Vizsgálódásomat kizárólag a magánjog, ezen belül is az anyagi jog területére terjesztettem ki. Ebben a körben is kizárólag az álképviselettel, mint az általánostól eltérő, kivételes jogi helyzettel foglalkozom. Az ügyleti képviseletről magáról kizárólag annyiban és olyan mértékben ejtek szót, amennyiben az álképviselet szabályainak megismeréséhez és megértéséhez feltétlenül szükséges. Megpróbálom bemutatni azokat az elméleti és gyakorlati problémákat, amelyek az álképviselet jogintézményével kapcsolatban megoldásra várnak, és igyekszem vázolni a válaszlehetőségeket is. A képviselet ugyanis meghatározó eleme a jogrendszer...
Vélelmek és fikciók a magyar polgári- és büntetőjogban
“Ezen dolgozat a vélelmek és fikcióik rendszerébe kíván rövid bepillantást tenni egyfelől a hatályos magyar polgári jog, másfelől a büntetőjog vizsgálata alapján. Ennek során az első fejezetében a vélelem és a fikció mint jogelméleti és jogtechnikai eszköz definiálási problematikájának néhány aspektusát igyekszik felvillantani. Ezt követően az apaság vélelmét, a holttá nyilvánítás kérdését és a méhmagzattal kapcsolatos fikció kérdéskörét vizsgáljuk. A dolgozat harmadik részében a vélelmeknek a bizonyításban betöltött szerepe kerül bemutatásra a törvényes és természetes vélelmek tekintetében. Végezetül, de nem utolsó sorban az ártatlanság vélelmének hazai szabályozása és annak áttekintő értelmezése került összefoglalásra.” A tanulmány szerzője Dr. Schmidt Szilárd, bírósági...
A gépjármű veszélyes üzemi jellege
Az álló gépjármű vajon fokozott veszélyforrásnak tekinthető-e vagy sem.
A kimentési okok vékony határmezsgyéje: a diagnosztikai tévedés
Az egészségügyi kártérítési perek gyakori motívuma
Az év végére kerülhet a kormány elé az új Btk.
Várhatóan az év végére kerül a kormány elé az új büntetőjogi törvénykönyv (Btk.) tervezete.
Jogerős az "ideiglenes intézkedésként" megítélt tízmillió forintos kártérítés
A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Bíróság tavaly októberi végzését.
Módosulnak a hagyatéki eljárás szabályai
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény.
