Címke: polgári jog

Az ésszerű idő a polgári jogban

“Az idő jogi tény, számos szálon fűződik a joghoz. Sok esetben az idő hoz létre jogot, jogviszonyokat, hív életre kötelezettségeket, szüntet meg kedvezményeket, igényjogosultságokat. Az idő, mint jogi tény, számos esetben irányítója a jogalanyok kapcsolatrendszerének. Az időnek és a jognak az összefonódása a piaci ügyletek gyors realizálódásának, a jogbiztonságnak a társadalmi igényéből fakad. Ezért az idő minden jogterületen felbukkan, mind az anyagi, mind az eljárásjogban megjelenik, például az alkotmányjogban a mulasztásos alkotmányellenesség állapota, a büntetőjogban a büntetési tételek, a polgári jogban az ajánlati kötöttség. Jelen írás az időt csak a polgári jogban vizsgálja, ezen belül pedig az ésszerű idő jelentését...

A személyhez fűződő jogok védelmének kialakulása és fejlődése, azok általános szabályozása

A személyiségi jogok védelme egyre hangsúlyosabb szerepet játszik Magyarországon. E jogterület elismerése nem volt mindig egyértelmű, gondolok itt a második világháborút követő időszakra, amikor is a „személynek” és a „személy jogainak” védelme egészen sajátos módon történt. Eközben a tőlünk nyugatabbra lévő európai országokban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban egyre hangsúlyosabb védelmet kaptak ezen jogok, így jogi szabályozásuk is egyre koherensebbé vált. Az Amerikai Egyesült Államokat vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy ők már a XIX. századtól kezdve foglalkoznak e terület jogi szabályozásával, és egyfajta védelmi rendszer kiépítésével a személyhez fűződő jogok esetében. Ez a védelem azonban nem mindenkit illetett meg egyformán. Szigetiné...

Az idegen pénznemben megállapított tartozás után fizetendő késedelmi kamat a bírósági joggyakorlat tükrében

Az idegen pénznemben megállapított késedelmi kamat mértékét illetően a Polgári Törvénykönyv szabályozásában joghézag mutatkozik, amelynek kitöltését a jogalkotó mindezidáig a bíróságokra bízta. A joghézag egyedi bírósági ítéletekkel történő pótlásának hátránya a joggyakorlat kikristályosodásához szükséges igen hosszú időtartam és a szabályozatlanságból adódó jogbizonytalanság. Az ezen tárgyban született ítéletek és állásfoglalások alapján elmondható, hogy – az egységesülésre való törekvések ellenére – egységes jogalkalmazásról ma sem lehet beszélni. Ennek oka részben a jogkérdések eltérő értelmezésében, részben pedig az idegen pénznem után megállapítható kamatlábak következetlen és ellentmondásos használatában rejlik. Jelen dolgozat a bírósági joggyakorlatban használt kamatlábak (Libor, Euribor, Euro Libor, Európai Központi Bank irányadó...