Az új Ptk. hatályba lépésével változtak a házassági bontóper és vagyonjog szabályai
hír
Csak a tulajdonos közeli hozzátartozója lehet termőföld haszonélvezője
A földforgalmi törvény változása sok külfödit is érint
hír
A bankok kerülnek ki vesztesen a devizahitel-perekből
Jogerőre emelkedett ítéletek - Összefoglaló
hír
Hátrányba került fogyasztók
Az új Ptk. a nem természetes személy jogalanyoknak nem biztosít védelmet
hír
Az e-kereskedelem és az elektronikus ügyletkötés
Általános szerződési feltételek az új Ptk. tükrében
publikáció
Az e-kereskedelem és az elektronikus ügyletkötés során alkalmazott általános szerződési feltételek
Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) megjelenése nem új keletű dolog, azonban jelentősebb elterjedése a rendszerváltás utánra datálható. Az ÁSZF-ek problematikájának alapja, hogy egyfajta túlszabályozottság jelentkezett, anélkül, hogy a gyakorlat alakulását eközben figyelembe vették volna. Ez mérsékelten igaz az elektronikus ügyletkötésekre, ahol még kisebb mértékű az életszerű, használható előírások tárháza. A magyar bírói gyakorlat is óvatosan közelített az általános szerződési feltételek problémás részeihez, bizonytalanságait az Európai Bírósághoz intézett kérdéseivel próbálta meg orvosolni, esetleg előzetes döntéshozatali eljárásban. Az egyre gyorsabb ütemben fejlődő társadalmi-, gazdasági körülmények között az ÁSZF szabályozásának életszerűbbé tételére két megoldás kínálkozik: a hagyományos keretek között egy rugalmasabb szabályozás kialakítása...
publikáció
A közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele
2012. január hó 1. napján hatályba lépett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) Ettől a naptól kezdve a civil szervezetek csak abban az esetben szerezhetik meg a közhasznú jogállást, ha az Ectv-ben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Azok a szervezetek, amelyek a törvény hatályba lépése előtt közhasznúnak minősültek kaptak egy kis haladékot az átállásra, azonban 2014. június hó 1. napjátólmár csak az Ectv. alapján közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. A tanulmány bemutatja, hogy a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései...
Nyilvántartott ingatlanok
Az ingatlan-nyilvántartás elvei és anyagi jogi szabályai az új Polgári Törvénykönyvben
publikáció
Ingatlan-nyilvántartás az új Ptk.-ban
A Polgári Törvénykönyv dologi jogi részét érintő leglényegesebb változás az ingatlan-nyilvántartás eddig is meglévő elveinek, valamint a nyilvántartott jogok keletkezése, változása és megszűnése legfontosabb anyagi jogi szabályainak az új Ptk.-ba való beemelése – az eddigi kurta rendelkezések helyett. A régi Ptk. ugyanis ezzel összefüggésben csupán az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos bejegyeztetési igényét, a hitelességet és a külön jogszabályra való utalást tartalmazta. Az eljárási kérdések és a Ptk.-n túlmutató egyéb részletszabályok továbbra is az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 évi CXLI. törvény (Inytv.) szabályozási körébe tartoznak, melynek az új Ptk.-val összefüggő módosítása jórészt a 2013. CCIV. és a 2013. évi CCL. törvénnyel történt meg....
publikáció
Az élet védelme az élet kezdetén – A magzat polgári jogi helyzete
Dr. Lábady Tamás szerint: „A magzat önálló az anyától különböző egyedi emberi személy, önálló szívműködéssel, keringési és idegrendszerrel és individuális jegyekkel. Ebből következően alanyi joga van a megszületéshez.” Míg Dr. Zlinszky János úgy véli, hogy: „A magzat élete jog által védendő emberi élet”, mivel nem rendelkezik jogalanyisággal. A tanulmány az emberi élet védelmére vonatkozó szabályozás alakulását vizsgálja a magzat szempontjából, elemezve a magzat védelmének, az abortusz kérdésköré jogi és etikai problematikáját. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
