A tanulmány egyrészről a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség körét térképezi fel, illetve az így okozott károkért való felelősséget vizsgálja. A felelősség intézményének alakulása révén bemutatja a felelősség történeti gyökereit, ezzel is rávilágítva, hogy a fejlődési szakaszok ismerete milyen lényeges a felelősségi rendszer megértésében. A Szerző célja elsősorban a deliktuális (szerződésen kívüli károkozásért való) felelősség kialakulásának, fejlődésének főbb állomásaira történő rávilágítás. A deliktuális felelősség hazai tárgyi szabályait a régi, illetve az új Ptk. szabályainak összehasonlításával járja körül. A kutatás során vizsgálja, hogy a régi Ptk-hoz képest az új Ptk. jelentett-e szabályozásbeli változást, továbbá azt, hogy a bírói gyakorlatban milyen...
Eltérő kárfelelősségi mércék a szerződési jogban
A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi, egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség objektív jogalapra helyezésével a kimentés megszigorítása volt. A tanulmány a kontraktuális felelősségi terület speciális kimentési rendszerét mutatja be. Ennek során mindenekelőtt röviden betekintést nyújt a kártérítési felelősség rendszerébe, majd kitér a magyar kártérítési felelősség korábbi és hatályos szabályozására, valamint a két felelősségi rendszer...
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat bírósági végrehajtásának gyakorlati kihívásai
A kapcsolattartás kérdésköre a családjog egyik neuralgikus pontja. A kapcsolattartást sok vita övezheti jogerős határozattal történő szabályozását követően is, hiszen annak gyakorlatban történő betartása a mindennapokban megannyi konfliktust rejthet a kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett között. A kapcsolattartás ily módon szoros együttműködést feltételez két olyan felnőtt embertől, akik egymással már nem akarnak életközösségben élni, de mint szülők életútjukat mégis örökre összeköti közös gyermekük. 2020. március 1-jével a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnt.) 7/A. címe bírósági hatáskörbe helyezte az addig közigazgatási eljárásként szabályozott, kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást....
Még két hétig lehet kedvező szabályokkal bizalmi vagyonkezelési konstrukciót létrehozni!
Szeptember közepéig még van lehetőség adómentes felértékelésre!
Per nélkül lezárt építkezési viták! - Egyre többen kérnek megelőző közjegyzői eljárásokat
Gyakran társasházi beruházásoknál kezdeményeznek lakástulajdonosok előzetes bizonyítást.
Fontos tudnivalók nyaralás előtt az utazási szerződésekről!
Mi az, amit előírhatnak a szerződésekben és mit nem? Mi az, ami megfelel a jogszabályoknak és mi nem? – A Legfőbb Ügyészség edukációs sorozatának legfrissebb epizódja!
Visszatér az építményi jog!
A régi-új jogintézmény pontos tartalma, bevezetésének indokai és várható hatásai - Szakértői összefoglaló!
A vad és a gépjármű ütközésének polgári jogi felelősségi kérdései...
... kitérve a Ptk. és a július 1-jével módosult vadászati törvény részletszabályaira!
A polgári jogi igény érvényesítésének egyes sajátosságai a büntetőeljárásban
A jogalkotói szándékok érvényesülése a gyakorlatban.
Visszavezethetik az építményi jogot a magyar jogba!
Társadalmi egyeztetésen a jogszabálytervezet. - De mik is a legfontosabb jellemzői ennek a régi-új jogintézménynek?
