A tanulmány témája a bizalmi vagyonkezelés, ezen belül is kifejezetten a vagyonkezelő felelőssége a magyar jogi szabályozás alapján. Egészen kialakulásának történeti alapjaitól a magyar jogrendszerbe való bekerüléséig. A bizalmi vagyonokezelési szerződés a magyar jogrendszerben újnak számító jogintézmény, amelyet az új Polgári Törvényköny szabályozott elsőként. A szerződéstípusnak nincs az európai jogrendszerben egységesen elfogadott fogalma és modellje, az új Ptk. a megbízási szerződés különleges altípusaként kívánja bevezetni. A tanulmány átfogó képet ad a bizalmi vagyonkezelési szerződés konstrukcióiról és ezen belül főleg a vagyonkezelői szerepkörről, illetve annak felelősségéről. A Szerző az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója. Letöltés
Címke: polgári jog
Szankciós semmisségből népmesei semmisség?
Kúria a 6/2013 számú polgári jogegységi határozatában – a törvény alapján semmisséget okozó hibában szenvedő lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések „életben tartása” érdekében – a bíróságok számára meghirdette az érvénytelenség „minden lehetséges esetben” történő kiküszöbölésének „programját”. Azóta ez a „program” a sajtóban, valamint a jogirodalomban nagy vitákat generáló ítéleteket eredményezett. Ezek közül – eklatáns példaként – elegendő a Kúriának a jelen írás mottójául szolgáló ítéletét említeni, melyben a legfőbb bírói fórum egy, az ügyleti kamat feltüntetésének hiánya okán semmis kölcsönszerződést oly módon nyilvánított érvényessé, hogy abban egyszerűen utólag – de „ex tunc hatállyal (!)” – feltüntette az ügyleti kamatot, mégpedig pontosan abban...
Lábady Tamás – Szolgálni az embert!
Negyvenkét évig ült a bírói pulpituson. „Mindig az egyes embert láttam az ügy mögött” – fogalmazta meg ars poeticáját Lábady Tamás, a kiváló magánjogász, aki a kilencvenes években az első Alkotmánybíróság tagja és helyettes elnöke, majd az újonnan felálló Pécsi Ítélőtábla elnöke is volt.
Szolgálni az embert!
Életének 74. évében elhunyt Lábady Tamás bíró, volt alkotmánybíró. Arcképpel emlékezünk.
A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség tipikus esetei a sportban
Dolgozatom tárgyát a sport világában jellemzően előforduló büntetőjogi és polgári jogi felelősségi esetek áttekintése képezte, mellyel célom e körben a büntető- illetve a polgári jogi felelősség általános szabályainak, illetve azoknak a sajátosságoknak az ismertetése volt, melyek a sporttevékenységek végzéséhez kapcsolódó felelősségi jogi helyzetek eltérő kezelését igénylik. Témám feldolgozásának érdekességét az adta, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény a sportfegyelmi felelősségen kívül a felelősség tekintetében sportra vonatkozó speciális sportjogi rendelkezéseket nem tartalmaz, eltekintve attól, hogy a kártérítés témakörét két esetben érinti. Mindebből következően alappal merülhetett fel a dolgozatom írása során az a kérdés, hogy vajon van-e szükség speciális, a...
Új Ptk. a gyakorlatban
Bölcsek tanácsa - A Kúria tanácsadó testülete jogalkalmazási kérdéseket véleményez!
A sérelem bére
A sérelemdíj három éve - Értelmezési és alkalmazási nehézségek a bírói gyakorlatban
Székhelyszolgáltatók célkeresztben
Július 1-jétől módosul a hatályos rendelet
Törzstőke felemelés elmulasztásának következményei
A Gyulai Törvényszék közleménye