Száznegyven ügyet vizsgált meg a Kúria Konzultációs Testülete
publikáció
A zálogjogosult zálogjogának érvényesítése a végrehajtási eljárásban
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törvénybe (Vht.) 2001. szeptember 1. napjától került beiktatásra a zálogjogosult bekapcsolódásának lehetősége az adós ellen indult végrehajtási eljárásba mind ingóra (Vht. 114/A.§), mind ingatlanra (Vht. 138/B.§) bejegyzett zálogjog alapján. A szabályozás célja az volt, hogy a zálogjogosultnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti kielégítési elsőbbségi joga végrehajtási eljárás során is érvényesüljön, azaz a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést nyerhessen. A tanulmány bemutatja a zálogjogosult végrehajtási eljárásban való jogérvényesítésének legfontosabb szabályait. A Szerző bírósági titkár a Fehérgyarmati Járásbíróságon. Letöltés
publikáció
Az elővásárlási jog alakulása földek eladása esetén
Az egykori termőföld elnevezés bár a köztudatban és a szóhasználatban még él, termőföldekre vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) hatálybalépésével. Bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ismeri és szabályozza az elővásárlási jog jogintézményét, speciális rendelkezések irányadóak a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (röviden: földek) forgalmára. Tekintettel arra, hogy a hétköznapi életben leggyakrabban a földek eladásával kapcsolatos szerződések megkötésére kerül sor, a tanulmány a földek adásvételi szerződéssel való átruházásának legfontosabb szabályait mutatja be az elővásárlási jogra vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a bírósági gyakorlat alapján. A Szerző...
hír
A gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékai
Különös tekintettel a kisebbségvédelmi jogokra, eszközökre
hír
Sérti-e a Balaton törvény a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jogot?
Az Alkotmánybíróság döntést hozott
hír
A nem vagyoni kártérítéstől a sérelemdíjig
Bírósági gyakorlat és összegszerűségi kérdések az új Ptk. alapján
Kötelmek munkaviszonyból
Milyen következményekkel jár egy jognyilatkozat? Mitől lesz érvényes? - Az Mt. és a Ptk. kapcsolata
publikáció
A nem vagyoni kártérítéstől a sérelemdíjig
“A sérelemdíjnál ellentmondásosabb intézmény nincsen a magánjog területén. A büntetőjogi gyökerek, az alkotmányjogi elméleti alapok, a személyiséget ért sérelem pénzben ki nem fejezhetősége, a kártérítés összegének mértéktartó, de hatékony kiszabásának nehézségei mind ezt bizonyítják. Ahány ország, annyiféle megoldást láthatunk, de valójában egyik szabályozás sem tökéletes. Mindnek vannak előnyei, hátrányai, de talán tökéletes megoldás nincs is, és nem is szükséges annak megtalálását célul kitűzni.” – véli a Szerző. A tanulmány bemutatja a nem vagyoni kártérítés jogintézményének fejlődését jogtörténeti szempontból, valamint bemutatja a bírósági gyakorlatot, figyelembe véve az új Ptk. változásait, valamint az összegszerűség kérdéseit. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Rokoni ajándék
Kell-e illetéket fizetni? Kötelező-e az ügylet írásba foglalása? - Az új Ptk és az llletéktörvény alapján
