A gyermek apjának státuszával felmerülő peres és peren kívüli megoldások
Címke: polgári jog
2019.04.24.2019.04.24.
hírAz elővásárlási jog alakulása földek eladása esetén
A legfontosabb szabályok a bírói gyakorlat tükrében
2019.04.24.2019.04.24.
publikációApaság vélelmének megdöntése, különös tekintettel a nemperes eljárásra
A tanulmány a kiskorúakat érintő azon családjogi jogterületen felmerülő anyagi- és eljárásjogi kérdéseket, a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat fejti ki, melyek az apasági vélelem megdöntésével kapcsolatosak. Az eljárások során a hatóságoknak a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembe vételével kell eljárniuk. A szerző bemutatja azon jogintézményeket, melyek a gyermek apjának státuszával felmerülő peres, valamint peren kívüli megoldásokat szolgáltatják a jogkereső közönségnek. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
2019.04.23.2019.04.23.
hírMikor érvénytelen a devizahitel szerződés?
Száznegyven ügyet vizsgált meg a Kúria Konzultációs Testülete
2019.04.23.2019.04.23.
publikációAz elővásárlási jog alakulása földek eladása esetén
Az egykori termőföld elnevezés bár a köztudatban és a szóhasználatban még él, termőföldekre vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) hatálybalépésével. Bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ismeri és szabályozza az elővásárlási jog jogintézményét, speciális rendelkezések irányadóak a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (röviden: földek) forgalmára. Tekintettel arra, hogy a hétköznapi életben leggyakrabban a földek eladásával kapcsolatos szerződések megkötésére kerül sor, a tanulmány a földek adásvételi szerződéssel való átruházásának legfontosabb szabályait mutatja be az elővásárlási jogra vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a bírósági gyakorlat alapján. A Szerző...
2019.04.23.2019.04.23.
publikációA zálogjogosult zálogjogának érvényesítése a végrehajtási eljárásban
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törvénybe (Vht.) 2001. szeptember 1. napjától került beiktatásra a zálogjogosult bekapcsolódásának lehetősége az adós ellen indult végrehajtási eljárásba mind ingóra (Vht. 114/A.§), mind ingatlanra (Vht. 138/B.§) bejegyzett zálogjog alapján. A szabályozás célja az volt, hogy a zálogjogosultnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti kielégítési elsőbbségi joga végrehajtási eljárás során is érvényesüljön, azaz a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést nyerhessen. A tanulmány bemutatja a zálogjogosult végrehajtási eljárásban való jogérvényesítésének legfontosabb szabályait. A Szerző bírósági titkár a Fehérgyarmati Járásbíróságon. Letöltés
2019.04.16.2019.04.16.
hírVan társasági élet a halál után!
Mit tehet egy cég a döntésképtelenség elkerülése érdekében?
2019.04.11.2019.04.11.
hírA gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékai
Különös tekintettel a kisebbségvédelmi jogokra, eszközökre
2019.04.10.2019.04.10.
hírSérti-e a Balaton törvény a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jogot?
Az Alkotmánybíróság döntést hozott
2019.04.03.2019.04.03.
hírA nem vagyoni kártérítéstől a sérelemdíjig
Bírósági gyakorlat és összegszerűségi kérdések az új Ptk. alapján
