A kontraktuális kárfelelősségi rendszer a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) X. Címének XII. fejezetében, a munkajogi kárfelelősségi rendszer pedig a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XIII-XIV. fejezetében került szabályozásra. A tanulmány első része a munkáltató kártérítési felelősségének jogcímeit tárgyalja. Az I. fejezet – a kontraktuális kárfelelősségi rendszerrel szembeállítva – áttekinti a munkáltatói kárfelelősség sajátosságait, a II. fejezetben pedig egyenként értékeli a kártérítési jogcímeket, a kár fajtája szerinti csoportosításban. Az írás második része bemutatja az előreláthatósági kaluzulát, amely mindkét felelősségi rendszerben fontos újítást jelentett. A Szerző bírósági titkár, a mű kártérítési jogi szakjogász képzés keretében...
Az általánostól eltérő mentesülési feltételek a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség esetén a bírói gyakorlatra is tekintettel
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a kárfelelősségi szabályok körében jelentős változásokat hozott azzal, hogy a kontraktuális felelősségért való helytállást új alapokra helyezte többek között a kimentés feltételrendszerének eltérő szabályozása által, mely alapján a kontraktuális felelősség tekintetében a mentesülés szigorúbbá, objektív alapúvá vált szemben a deliktuális felelősség kimentésével, mely a korábbi szabályozással egyezően szubjektív, felróhatóságon alapul. A Ptk. 6:142. §-a alapján a kontraktuális felelősség esetén a kimentéshez az szükséges, hogy a szerződésszegő fél bizonyítsa, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje...
A házasság, mint jogintézmény polgári és egyházjogi összehasonlítása, különös tekintettel a házasság létrejöttére és érvényességére
A tanulmány témája a polgári (világi), illetve a kánonjogi (római katolikus) házasság összehasonlító elemzése, kiemelt figyelmet fordítva a házasság létrejöttére és érvényességére. A két jogintézmény sok ponton hasonlít egymáshoz, ugyanakkor jelentős különbségeket is találunk, főként az érvénytelenségi okoknál. A téma érdekességét – a profán, illetve egyházi jogintézmény meglepő hasonlóságainak és jelentős különbözőségeinek megismerhetőségén túl – a működő joggyakorlatban megnyilvánuló fontossága adja, tekintettel arra, hogy a polgári jogi házasságkötés mellett jelenleg is gyakran előfordul a „templomi esküvő”. Mindenekelőtt egy lényeges kérdést szükséges tisztázni: melyik egyház szabályozását vizsgáljuk? Jelen tanulmány a hazánkban legnagyobb arányt képviselő keresztény, ezen belül is a római katolikus...
Leválás, mint a cégátalakulás új formája
Mi az előnye a Ptk. által január 1-el bevezetett új jogintézménynek?
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói gyakorlatnak ismertetésével mutatja be a szabályt. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Szerződést megerősítő jogintézmények
Hogyan biztosítható, hogy a kötelezett a szerződés lejáratakor teljesítsen? Mit takarnak jogi szempontból a köznyelvben is előszeretettel használt foglaló és kötbér kifejezések? Mi jelent a jogvesztés kikötése? - Amit tudni érdemes!
Kártérítési felelősség megállapíthatósága szempontjából van-e jelentőssége a jogelőd eljárásának?
Az Ab kúriai döntést semmisített meg!
Kártérítési felelősség a kivitelezési szerződés hibás teljesítése miatt
A tanulmány jogesetek bemutatásán keresztül ismerteti a kivitelezési szerződés teljesítése során bekövetkezett szerződésszegést, azon belül is a hibás teljesítést, valamint az abból eredő kártérítési felelősséget. Az elején – kivitelezési szerződés fogalmának jobb megértése érdekében – röviden bemutatja, hogy a XX. században miként vélekedtek a jogtudósok a vállalkozási szerződésről. Ezt követően kitér a kivitelezési szerződés új Ptk. szerinti meghatározására, valamint a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre, a hibás teljesítés általános és speciális szabályaira és a kártérítési igényre. Végül áttekinti, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt, az orosz-ukrán háború és a robotjog pedig várhatóan milyen hatással lesz a kivitelezési szerződés hibás teljesítése...
Külföldiek tulajdonszerzése magyar társaságban - Januárban ismét módosult a szabályozás!
Az FDI-engedélyeztetés nem vész el csak mindig átalakul. - Szakértői összefoglaló!
Mentesülés a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól
Megváltozott szabályok a bírói gyakorlat tükrében.
