A jogintézmény tartalma, légtjogosultsága és a vonatkozó jogszabályi kötelezettségek.
publikáció
Polgári jogi követelések végrehajtása az Európai Unió joga alapján
Az európai integráció elmélyülése folytán a határokon átnyúló követelések érvényesítése sem állhat meg a tagállamok szintjén. Az alapszabadságok biztosítása mellett szükséges a bírósági és bíróságon kívüli határozatok szabad mozgásának biztosítása is. Az EUMSz 81. cikke deklarálja, hogy az Unió a határokon átnyúló polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amelynek keretében célul tűzte ki a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását. Jelen tanulmány az európai polgári eljárásjog bírósági/hatósági határozatok, döntések végrehajtására vonatkozó jelenlegi legfontosabb szabályait mutatja be, emellett röviden bemutatja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) kapcsolódó rendelkezéseit is. A Szerző...
publikáció
A gépjármű és vad ütközésének egyes felelősségi szabályai
A vad által a mező és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk körében a leggyakoribbak a veszélyes üzemek találkozásából és azon belül is a vad és gépjárművek „összeütközéséből” eredő károk. Adódik hát a kérdés, hogy egy ilyen összeütközés kinek a felelőssége, ki köteles a gépjárműben keletkezett kár megtérítésére vagy az elhullott vad értékének megfizetésére. A tanulmány bemutatja, hogy alakultak a gépjármű és vad összeütközéséből eredő felelősségi szabályok, és milyen út vezetett a 2023. év július 1-jén hatályba lépett módosításig. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
publikáció
A munkáltató kártérítési felelőssége és az előreláthatósági klauzula
A kontraktuális kárfelelősségi rendszer a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) X. Címének XII. fejezetében, a munkajogi kárfelelősségi rendszer pedig a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XIII-XIV. fejezetében került szabályozásra. A tanulmány első része a munkáltató kártérítési felelősségének jogcímeit tárgyalja. Az I. fejezet – a kontraktuális kárfelelősségi rendszerrel szembeállítva – áttekinti a munkáltatói kárfelelősség sajátosságait, a II. fejezetben pedig egyenként értékeli a kártérítési jogcímeket, a kár fajtája szerinti csoportosításban. Az írás második része bemutatja az előreláthatósági kaluzulát, amely mindkét felelősségi rendszerben fontos újítást jelentett. A Szerző bírósági titkár, a mű kártérítési jogi szakjogász képzés keretében...
publikáció
Az általánostól eltérő mentesülési feltételek a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség esetén a bírói gyakorlatra is tekintettel
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a kárfelelősségi szabályok körében jelentős változásokat hozott azzal, hogy a kontraktuális felelősségért való helytállást új alapokra helyezte többek között a kimentés feltételrendszerének eltérő szabályozása által, mely alapján a kontraktuális felelősség tekintetében a mentesülés szigorúbbá, objektív alapúvá vált szemben a deliktuális felelősség kimentésével, mely a korábbi szabályozással egyezően szubjektív, felróhatóságon alapul. A Ptk. 6:142. §-a alapján a kontraktuális felelősség esetén a kimentéshez az szükséges, hogy a szerződésszegő fél bizonyítsa, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje...
A házasság, mint jogintézmény polgári és egyházjogi összehasonlítása, különös tekintettel a házasság létrejöttére és érvényességére
A tanulmány témája a polgári (világi), illetve a kánonjogi (római katolikus) házasság összehasonlító elemzése, kiemelt figyelmet fordítva a házasság létrejöttére és érvényességére. A két jogintézmény sok ponton hasonlít egymáshoz, ugyanakkor jelentős különbségeket is találunk, főként az érvénytelenségi okoknál. A téma érdekességét – a profán, illetve egyházi jogintézmény meglepő hasonlóságainak és jelentős különbözőségeinek megismerhetőségén túl – a működő joggyakorlatban megnyilvánuló fontossága adja, tekintettel arra, hogy a polgári jogi házasságkötés mellett jelenleg is gyakran előfordul a „templomi esküvő”. Mindenekelőtt egy lényeges kérdést szükséges tisztázni: melyik egyház szabályozását vizsgáljuk? Jelen tanulmány a hazánkban legnagyobb arányt képviselő keresztény, ezen belül is a római katolikus...
Leválás, mint a cégátalakulás új formája
Mi az előnye a Ptk. által január 1-el bevezetett új jogintézménynek?
publikáció
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói gyakorlatnak ismertetésével mutatja be a szabályt. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Szerződést megerősítő jogintézmények
Hogyan biztosítható, hogy a kötelezett a szerződés lejáratakor teljesítsen? Mit takarnak jogi szempontból a köznyelvben is előszeretettel használt foglaló és kötbér kifejezések? Mi jelent a jogvesztés kikötése? - Amit tudni érdemes!
hír
Kártérítési felelősség megállapíthatósága szempontjából van-e jelentőssége a jogelőd eljárásának?
Az Ab kúriai döntést semmisített meg!
