Címke: polgári eljárásjog

A háttérjogszabály háttérjogszabálya – avagy a polgári perrendtartás alkalmazhatósága a közigazgatási végrehajtásban

A közigazgatási végrehajtást szabályozó törvény (Ket.) háttérjogszabálya a bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény (Vht.), míg az utóbbi törvény háttérjogszabálya a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény (Pp.) A jogalkalmazók számára általában nem is a főszabály szerint alkalmazandó törvény megválasztása jelent nehézséget, hanem sokkal inkább az, ha más jogterület szabályait kell alkalmazni saját eljárásában, így a „hazai pálya” rutinja elveszik. Tovább súlyosbítja a helyzetet, ha a jogszabály az alkalmazandó szabályt bonyolult, oda-visszautaló módszerrel határozza meg. A szerző megpróbál rendet tenni a zűrzavarban! A Szerző bírósági titkár. Letöltés

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája

Milyen problémákat vet fel a gyakorlatban a pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés? Ki viseli és vajon mennyit? Mitől függ a pártfogó ügyvéd díja? Milyen szerepe van a pernyertesség-pervesztesség arányának? Hogyan határozza meg ezt az arányt a bíróság egyes speciális esetekben? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző a cikkben. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

Keresetindítás a gondnokság alá helyezési perekben – Az aktív és passzív perbeli legitimáció, valamint a keresetlevél kötelező tartalmi elemeinek sajátosságai

Az új Ptk. alapján ki és hogyan indíthat gondnokság alá helyezési pert? Milyen eljárásjogi nehézségek merülnek fel a keresetindítás során? Miért igyekszik a család a gyámhatóságra hárítani a perindítást, ha valamelyik családtag esetében látják szükségét a cselekvőképesség korlátozásának? A Szerző bírósági titkár. Letöltés

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája

A tanulmány az új Ptk. anyagi jogi szabályainak tükrében a gondnokság alá helyezés egyes eljárásjogi kérdéseit feszegeti. Felhívja a figyelmet a személyes meghallgatás kiemelt jelentőségére egy olyan eljárás során, ahol az alperes – a gondnokság alá helyezendő személy – maga az eljárás „alanya és tárgya”. Gondnokság alá helyezhető-e valaki anélkül, hogy találkozzon az eljáró bíróval? Mindenki esetében elrendelhető-e az igazságügyi pszichiáterszakértői vizsgálat, aki ellen a gondnokság alá helyezési pert megindítják? A tanulmány körüljárja az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikáját is, külön figyelmet fordítva a felülvizsgálati eljárásra. A Szerző bírósági titkár. Letöltés