Jogértelmezési problémák a gyakorlatba
Címke: polgári eljárásjog
A nem elektronikus úton előterjesztett keresetlevél elutasítása kapcsán felmerülő jogértelmezési problémák a gyakorlatba
A gyakorlatban jogértelmezési problémát jelent annak megítélése, hogy amennyiben a bíróság a keresetlevelet amiatt utasítja el idézés kibocsátása nélkül, mert az erre köteles fél a törvény rendelkezése ellenére nem elektronikus úton nyújtja be a keresetlevelet, hanem papír alapon, akkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 132. § szabályai alkalmazhatók-e. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a fenti kérdés megítélése tekintetében nem egységes a bírói gyakorlat sem. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Rendes perorvoslatok a közigazgatási perrendtartásban
Górcső alatt - Figyelemmel a régi és az új polgári perrendtartásra
Trócsányi: Alapjaiban megváltozott a magyar jogrendszer
A jogalkotási tevékenységről a magyar ügyvédek napja alkalmából
A szakértőre vonatkozó szabályozás változásai a polgári peres eljárásban
Lényeges változások a gyakorlatban - Egy gyakorló bíró tollából
Mintegy kétszáz új közigazgatási bírói státusz létesül jövőre
Januárban lép hatályban az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás
A szakértőre vonatkozó szabályozás lényegesebb változásai a polgári peres eljárásban
Az új Polgári Perrendtartás 2018. január 1. napján történő hatályba lépésével számos területet érintően várható átfogó változás a polgári peres eljárásokban, de a 2016. évi CXXX. törvény áttanulmányozását követően arra juthatunk, hogy az osztott perszerkezet megjelenése mellett a legjelentősebb változások talán a szakértőkre vonatkozó részt érintették. A tanulmány gyakorlati szempontból kívánja összefoglalni a legjelentősebb változásokat. A Szerző bíró. Letöltés
Januárban hatályba lép az új polgári- és az új közigazgatási perrendtartás
2700 oldalnyi tananyag! - Kiemelkedő kihívások előtt a bírósági szervezet
Jóhiszemű pereskedés most és mindörökké
Milyen változásokat hoz az új polgári perrendtartás?
A közérdekű adatkiadás iránti perek néhány fontosabb kérdése a gyakorlatban
Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek száma folyamatosan nő. Jellemzően civil szervezetek, szerkesztőségek és politikusok indítják ezeket a pereket, ezért a közéletben is egyre nagyobb a jelentőségük. Gyakran fontos, a közvéleményt és a sajtót is nagyon érdeklő kérdésekről szólnak ezek az ügyek. Az elmúlt években pedig több olyan jogszabály módosítás is történt, ami ezt a pertípust érinti. Igyekeztem a pertípussal kapcsolatos leglényegesebb jogszabályváltozásokat és az elmúlt évek fontosabb közéleti kérdéseit összefoglalni, illetve felhívni a figyelmet a perben előforduló legtipikusabb hibákra. A Szerző bírósági titkár. Letöltés