„A jelen tanulmány célja, hogy egy áttekintést adjon az európai szociális dimenzió egy kicsi, de annál jelentõsebb szegmense, a munkaidõ-szervezés körül a közelmúltban kialakult dilemmákról és az erre adott válaszokról. A munkaidõ-szervezés a hazai munkajognál jóval tágabb keretben jelenik meg közösségi szinten, mégpedig a “szociális biztonság” elnevezéssel fémjelzett szociálpolitika részeként. Ennek keretében alkották meg az elsõ munkaidõ-irányelvet, amelynek 1993-as…” A 2007. évi XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció Munka- és Szociális Jogi Tagozatának elsõ helyezettje, valamint a Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány különdíjazottja. Letöltés
Címke: OTDK dolgozat
2007.07.03.2007.07.03.
publikációA hátrányos megkülönböztetés tilalmának értelmezése a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány tükrében
A mû teljes címe: A hátrányos megkülönböztetés tilalmának értelmezése a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány tükrében, különös tekintettel a nemek közötti diszkriminációra Diszkrimináció. Egy mindannyiunk számára ismerõsen csengõ latin eredetû szó. Jelentése hátrányos különbségtétel, az egyenlõ elbánás elvével ellentétes eljárás. Aki diszkriminál, az hátrányos, megkülönböztetõ intézkedéseket alkalmaz. Az egyes emberi tulajdonságok, sajátosságok alapján való hátrányos megkülönböztetés történelme egészen az ókorig nyúlik vissza. Szinte minden társadalmi korban megjelent és létezett, mai világunk sem mentes ettõl a gondolkodásmódtól. Ezért éreztem fontosnak, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, ezen belül is a nemek közötti diszkriminációval foglalkozzak dolgozatomban. Dolgozatom témája, tárgya és egyben célja a...
2007.06.13.2007.06.13.
publikációA kormányforma tényezõinek változása 1848-1849-ben
A tanulmány a forradalom és szabadságharc folyamán végbement kormányforma-változásokat – egységes szerkezetben – dolgozza fel, a legitimáció és a függetlenség kérdését is érintve. A mû a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia jogtörténeti tagozatában különdíjat nyert el. Letöltés
2007.06.08.2007.06.08.
publikációAz európai polgári eljárásjog a magyar jog tükrében
„Az egységesülés egyik eleme egy összehangolt jogrendszer létrehozása, az egyes államok különbözõ jogrendjének egymáshoz való közelítése, valamennyi jogág tekintetében, mind anyagi, mind eljárásjogi értelemben. A következõkben azokat a polgári eljárásjog területén, illetve ezzel összefüggésben létrejött, olyan jogforrásokat tekinteném át — az elsõdleges, illetve a másodlagos jog területén egyaránt —, melyek ezt a jogharmonizációt, akár csak részben is szolgálják. Majd ezek után szeretném levonni a konklúziót, hogy ezen szabályok beépülése nemzeti jogrendszerünkbe milyen hatásokkal is jár, milyen elõnyöket jelent, továbbá milyen problémákat vet fel. ” A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián 3. helyezést ért el polgári eljárásjogi szekcióban....
2007.06.05.2007.06.05.
publikációA C2C kereskedelem magánjoga
„Kutatásom célja az elektronikus kereskedelem egy kevesek által nevesített viszonyrendszerének, a C2C (végfelhasználók közötti) kereskedelemnek elsõsorban magánjogi szempontú bemutatása: fogalmának meghatározása, kötelmi jogi vonatkozásainak bemutatása, egyes gyakorlati problémáinak vizsgálata. Kutatásom során a C2C kereskedelem belföldi megnyilvánulási formáit – internetes hirdetõoldalakat és aukciós házakat – vizsgáltam, különös tekintettel Magyarország piacvezetõ internetes aukciós házára, a Vatera.hu-ra. Tapasztalati úton szerzett ismereteimet hasonlítottam össze a hatályos jogszabályokkal, kiemelve a Ptk-t és az Ektv-t. Vizsgálataim során a Ptk. általános szabályozása felõl a speciális jogszabályok felé haladtam. A kutatás eredményei a C2C viszonyrendszerre vonatkozó jogszabályok alkalmazásának jogviszonyok mentén való elhatárolása, illetve egy általam jelentõsnek ítélt probléma,...
2007.05.29.2007.05.29.
publikációA helyszínelhagyásos cselekmények elhatárolásának kérdései és megállapíthatóságának problémái
„Kevés olyan hangsúlyos területe van mindennapi életünknek, mint a közlekedés. Nyugodtan leszögezhetõ, hogy a történelmi fejlõdés folyamán az egyik legalapvetõbb társadalmi szükségletté nõtte ki magát. A motorizáció növekedése azonban olyan eseményeket is hozott magával, amelyekkel szemben a társadalom – különféle lehetõségeit felhasználva – fel kell, hogy lépjen. A dolgozat témájába vont egyes cselekmények is az infrastrukturális fejlõdés közlekedési vetületébe tartozó deviáns magatartásokat hordoznak magukban. Olyan cselekmények ezek, amelyek annullálására a jogrendszer szankciós zárkövéül szolgáló büntetõjog eszköztára is segítségül hívható. A jogirodalom a közlekedés körében elkövetett, társadalmi normákkal konkuráló tényállások jól körülhatárolható részét helyszínelhagyásos cselekményeknek nevezi. E körben a szabályozási szándék...
2007.05.29.2007.05.29.
publikációA csõdbûntett
„A rendszerváltás után felértékelõdött a gazdaság szerepe, az egyének fontossága a gazdasági életben, a hitelezõk és a gazdálkodásban résztvevõ egyéb személyek érdekeinek védelme. Az állam a gazdaság rendjét jogszabályokkal és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel védi. Aki az így lefektetett szabályokat megszegi, azzal szemben szankciót alkalmaz. A termelés és elosztás rendjét védeni kell. Nem lehet megengedni azt, hogy ezen rend sérelmét elõidézve egyes személyek – akár jogi, akár természetes személyek – rosszhiszemûen, mások rovására szerezzenek elõnyt a gazdasági életben. Ezért is vált szükségessé a hitelezõk érdekeinek védelme. Hiszen aki mást pénzügyi nehézségeiben kisegít, fontos, hogy bízzon abban, az adós...
2007.05.22.2007.05.22.
publikációRendõrségi kamerás térfigyelés Magyarországon
„Ha valaki a közterületi térfigyelõ kamerák (CCTV1) kérdéskörében keresésbe kezd, szinte bizonyos, hogy elõször (és többségében) privacy-védõk által létrehozott és szerkesztett honlapokra bukkan, melyek az orwelli disztópia megvalósulását emlegetik a kamerákkal kapcsolatban, illetve a személyes adatok és a magánszféra sérelmét. Ha kitartóan kutatunk, olyan véleményekkel is találkozhatunk, melyek szerint – a közbiztonság érdekében – a technika igenis legyen a hatóságok, az ember, s végsõ soron a „köz”, azaz az egész társadalom szolgálatában. Ennek megfelelõen – állítják – minél több a térfigyelõ kamera, annál nagyobb biztonságban vagyunk, a delictumok száma jelentõsen csökken, mindezek eredményeképpen az emberek biztonságérzete is megnõ, sõt ez...
2007.05.22.2007.05.22.
publikációDöntés-elõkészítés és nyilvánosság
„…Nem véletlen tehát, hogy Alkotmány a közérdekû adatok nyilvánosságához való jogot a véleménynyilvánítási szabadsággal együtt, az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantálja. Természetesen a közérdekû adatok megismerésének joga nem csak a döntés meghozatalában felhasznált adatokra terjed ki, hanem minden közérdekû adatra. A közérdekû adat meghatározását a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (továbbiakban: Avtv.) találhatjuk, melyet az Alkotmány kötelezése alapján az országgyûlés 1992. október 27.-én fogadott el. A jelen dolgozatban azonban csak azon közérdekû adatokkal kívánok foglalkozni, melyek a döntés-elõkészítés során keletkeztek….” A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Alkotmányjog tagozatában...
2007.05.15.2007.05.15.
publikációAz EK Római Egyezmény rendeletté alakítása és hatásai
A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián 3. helyezést ért el a nemzetközi jogi szekcióban. Letöltés
- 1
- 2
