Címke: munkajog

Magyarország nem lehet partner a munkaidő szervezésre vonatkozó irányelv olyan módosításában, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak.

Már készülnek a színlelt szerződések megszüntetését célzó, szakmánkénti önfoglalkoztatói szabályok. A versenyszféra azonban nem siet az alkalmazási formák kifehérítésével.

Továbbra is korlátozást sürget az üzletek vasárnapi nyitvatartásában a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint azonban olyan megoldást kell találni, amely elfogadható a kereskedelemben dolgozóknak és a munkáltatóknak, de a vásárlóknak is.

A 2004. április 28-án kihirdetett 2004.XXVIII. törvény – mely 2004. május 1-én lépett hatályba – módosította a foglalkoztatásról szóló egyes törvényeket. Így került módosításra a Munka Törvénykönyve is.

A munkáltatók többsége még személyesen vagy levélben jelenti be a munkaviszony létesítését, megszűnését az egységes magyar munkaügyi adatbázisba (emma). Folyamatosan emelkedik azonban azok aránya, akik kiváltják a PIN kódot az internetes vagy telefonos bejelentéshez.

Magyarország uniós csatlakozását megelőzően a munkavállalási engedély kiadásánál az volt az elsődleges szempont, hogy a munkaerőigény benyújtásától kezdődően közvetítettek-e ki megfelelő magyar munkaerőt az igényt benyújtó munkáltató részére. Ezután viszont – a közösségi szabályoknak megfelelően – változott a rendelkezések hatálya.

Az idei első negyedéves statisztikák szerint jelentősen megnőtt a munkabérperek száma. Ezek között többségben voltak azok, amelyekben 1–5 millió forint kifizetését igényelték a felperesek.

Új fázisba lépett az EU-szintű munkaidő-irányelv módosítása, miután az Európai Bizottság szerdán több lehetséges opciót is elfogadott. Az alternatívák között van a magyar részről támogatott „kimaradási lehetőség” is a 48 órás munkahét kötelező hatálya alól.