Az öröklésjogi könyv tervezett módosítása mélyreható változásokat hoz a hatályos öröklésjogi rendben is. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) számos javaslattal támogatja a törvényalkotás folyamatát, szem előtt tartva a törvényjavaslat társadalmi igényeknek megfelelő ésszerűsítését.
Zálogjogi szabályozás: az új törvény veszélybe sodorhatja a jogügyletek biztonságát
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara pénteken megrendezett második műhelykonferenciáján az előadók több oldalról, részletesen foglalkoztak a zálogjogi szabályozás Polgári Törvénykönyv Tervezete szerinti változásának kérdéseivel és buktatóival.
Változó családfogalom – módosuló családjogi szabályozás
Budapest, 2006. december 19. – A családjogi törvény tervezett módosítása – követve a társadalmi igényeket – új alapokra helyezi a családjogi kapcsolatok vagyonjogi és öröklési jogi vonatkozásait. A házassági vagyonjogi szerződésekről várhatóan egységes nyilvántartás jön létre, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kezel majd.
Brüsszeli képviseleti irodát nyitott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Elsőként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyitott hivatalos képviseleti irodát az új tagállamok közjegyzői szakmai szervezetei közül Brüsszelben. A Kamara célja, hogy az eddiginél hatékonyabban kísérje figyelemmel a közjegyzőséget, illetve a teljes magyar igazságszolgáltatást érintő uniós szintű szabályozás változásait.
„Okirati turizmus” az EU-ban: Magyarország is célország
A fogorvosok mellett már a magyar közjegyzőket is gyakrabban keresik fel az Unió más tagállamaiból. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a nem vitatott pénzkövetelésről bármely tagállam közjegyzője által kiállított okiratok bármelyik másik tagállamban előzetes peres eljárás nélkül, azaz közvetlenül végrehajthatók. Mivel a közjegyzőség működését és díjait nemzeti hatáskörben szabályozzák, a gazdaság szereplői előnyre tehetnek szert az egyes tagállamokban jelentősen eltérő hatósági díjak ismeretével.
Könnyebbé vált az Unión belül a külföldi követelések behajtása
Bár egyre több magyarországi vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unión belüli pénzügyi kintlévőségeit közvetítő igénybevétele nélkül, a hosszadalmas és költséges peres eljárást elkerülve hajtsa be, erről a lehetőségről még mindig kevesen tudnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a legnagyobb exportárbevételű cégek mellett bankokat, könyvvizsgálókat és követeléskezelő cégeket hívott meg arra a június 30-án rendezett konferenciára, melyen részletesen bemutatták a vállalatoknak komoly könnyebbséget jelentő módszert.
Közjegyzői pecsét helyett minősített elektronikus aláírás
2006. május 1-jétől a közjegyzők országszerte minősített elektronikus aláírás használatával is biztosíthatják a digitális iratok hitelességét. Az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok ugyanolyan közokiratnak minősülnek majd, mint a „hagyományos” pecséttel ellátottak. Az e-közigazgatás elterjedésével az elektronikus közjegyzői okiratokat akár a többi nagy elektronikus ügyintézési rendszerhez is probléma nélkül hozzá lehet kapcsolni.
A Közjegyzői Kamara válaszlevele a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének
A Népszabadságban korábban megjelent “Nem mindegy, kinél szerződünk / Közokirat nem készülhet ügyvédnél” című cikkel kapcsolatban Dr. Kapás Katalin, a MOKK elnöke küldött levelet a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, melyet itt is közlünk.
A Közjegyzői Kamarához írt Magyar Ügyvédi Kamarai levél
A Népszabadságban megjelent “Nem mindegy, kinél szerződünk / Közokirat nem készülhet ügyvédnél” című cikkel kapcsolatban fordul az Ügyvédi Kamara elnöke Dr. Kapás Katalin elnök asszonyhoz.
A Magyar Ügyvédi Kamara reagál a Népszabadság közjegyői cikkére
A Népszabadság november 23-i számában “Nem januártól ellenőrzik a személyiket” címmel jelent meg tudosítás, mellyel kapcsolatban november 26-i, szombati számukban “Nem mindegy, kinél szerződünk” címmel és “Közokirat nem készülhet ügyvédnél” alcímmel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kérésére újabb cikk jelent meg.Figyelemmel arra, hogy mind az első tudósítás, mind a közjegyzői kamara közleménye alapján készült újabb cikk számos félreérthető, ténybelileg sem helytálló, az ügyvédség alapvető érdekeit sértő megállapítást tartalmaz, a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalást tesz közzé.
