Címke: közigazgatás

Ráfizethet a hivatal a túlhatalomra

Ráfizethet a hivatal a túlhatalomra

A “Hivatal” mostantól nem packázhat velünk kénye-kedvére – visszakaphatja ugyanis a befizetett eljárási illetéket az, akinek valamelyik állami vagy önkormányzati szerv – a hivatal hibájából – nem intézi el határidõre az ügyét.

Európai alkotmány – európai közigazgatás

A hollandiai Maastrichtban aláírt, az Európai Uniót létrehozó szerzõdéssel az európai integráció olyan új fordulatot vett, amely – több, mint tíz év távlatából visszatekintve – visszafordíthatatlanná tette az európai közösség önálló államalakulatként való megjelenítését. Az ekkor aláírt szerzõdéssel rakták le a vertikális politikai integráció megvalósításának alapjait, mely alapozó szakasz az Európai Alkotmányos Szerzõdésnek elfogadásával zárult. Az Európai Alkotmányos Szerzõdés – amennyiben hatályba lép – jelentõsen átalakítja az Unió eddigi mûködését, amely természetesen hatással az eddigi államok felett elhelyezkedõ irányítási, közösségi/uniós közigazgatási berendezkedésre is. Ennek megfelelõen megkerülhetetlenné válik az újonnan kialakuló alkotmányos rendben az Unió közigazgatási rendszerének meghatározása és fogalmi elemeinek...

Új kódex a közigazgatási eljárásról

Új kódex a közigazgatási eljárásról

Fél évszázad után új közigazgatási eljárási kódexet fogadott el az Országgyűlés. A törvény százezer köztisztviselő napi munkáját és tízmillió állampolgár hatósági ügyeinek intézését határozza meg 2005. július 1-jei hatályba lépése után.

A helyi rendeletalkotás elvi és gyakorlati kérdései

„Amikor a helyi rendeletalkotás elvi és gyakorlati kérdéseinek feldolgozását szakdolgozatom témájául választottam, az õszinte érdeklõdésen túl az is biztatott, hogy egy fõvárosi kerület, Tóváros önkormányzatának hivatalában tíznél több év óta dolgozván azt gondoltam, hogy elégséges tapasztalatot szereztem a helyi jogalkotás gyakorlatáról, hiszen magam is nem egy jogszabály készítõjeként vettem részt az önkormányzat munkájában, és kísérhettem aztán figyelemmel a rendelettervezet sorsát a jogalkotónál, majd az általam konstruált jog sikeres vagy kudarcos hatályosulását.”(szakdolgozat, 2003) Letöltés

Az önkormányzati rendeletalkotás elméleti és gyakorlati kérdései

Részlet a szakdolgozat bevezetõjébõl: “Az önkormányzatoknak történetileg két alaptípusa alakult ki. Az egyik valamilyen tevékenység, érdekérvényesítés, esetleg meghatározott közösségi célok azonossága alapján szervezõdött meg, így a testületi, illetve szakmai – funkcionális önkormányzat megjelölést kapta; ilyenek voltak pl. a céhek. Az önkormányzat másik fajtájának szervezõdésében a területi, térségi kapcsolatok jutottak meghatározó szerephez, így ezeket települési vagy területi, egységesen pedig helyi önkormányzat elnevezéssel illetjük. Országunk történelmében ilyenek voltak pl. a vármegyék. A szabályozási jog, tehát a rendelet- vagy statútumalkotás joga minden önkormányzat alapvetõ jogosultsága, az önkormányzás jogának legfõbb garanciája. Egy közösség önkormányzásának elismerése elõbb – utóbb a szabályozási jog elismerését is maga...

Ius Armorum (A fegyverek joga)

Részlet a mû bevezetõjébõl: “A szakdolgozat témaválasztását egyrészt az erõszakos bûncselekmények körében mind gyakoribb fegyveres elkövetések számának növekedése, másrészt az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunkat megelõzõ jogharmonizáció indokolja. A fegyverek megszerzésének, birtoklásának jogi szabályozása nem tekinthetõ régi jogintézménynek, mindössze a XIX. század második felétõl datálódik. Szakdolgozatomban elsõsorban a lõfegyverek, ezen belül is az önvédelmi és vadászfegyverek alanyi jogosultságán alapuló szabályozását vizsgálom, valamint a törvényszövegek mûszaki definícióit tekintem át, nem hagyva figyelmen kívül a vizsgált jogszabály tárgyi körének értelmezését, illetve a hatályos jogszabályunk igazságügyi fegyverszakértõi tevékenységgel összefüggõ eljárásjogi kérdéseinek vizsgálatát sem.” Letöltés

A prefektusi tisztség az önkormányzati rendszerben és az alkotmánybírósági gyakorlatban (Románia esete)

Részlet a mû bevezetõjébõl: “Az alkotmány a legmagasabb rangú jogi norma: az összes alsóbb jogszabály összhangban kell legyen az alkotmánnyal. Az alkotmány felsõbbségének megvalósítására, az alkotmány érvényesítésére jött létre Romániában, 1992-ben, az alkotmánybíráskodás intézménye. Vagyis az alkotmánybíráskodásnak tízéves múltja van Romániában. A tanulmány nem csak a 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvényre vonatkozó alkotmánybírósági döntéseket vizsgálja, hanem a korábbi, 1991. évi 69-es számú, hatályon kívül helyezett helyi közigazgatási törvényre vonatkozó gyakorlatot is. Számos problémát az új törvény ugyanúgy vagy hasonlóképpen szabályoz, és ez indokolja a kérdésfeltevés aktualitását. A helyi közigazgatásra vonatkozó alkotmánybírósági döntések alapján (lásd az 1. mellékletet) megfigyelhetõ...