Az Európai Parlament csütörtökön sürgette Romániát, hogy teljesítse a magyar kisebbséggel szemben fennálló vállalásait, így a kisebbségi törvény elfogadását, az ingatlanok visszajuttatását, az államilag finanszírozott felsőoktatást és a kulturális önkormányzatiság elvének elfogadását.
Hatékonyabbá válik a határon túli magyarokat támogató szervezetrendszer
Átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a politikai befolyás csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása – ez a célja a kormánynak a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításával, amellyel átalakul az Alap szervezeti és támogatási rendszere.
A Külügyminisztérium a szerbiai alkotmánytervezetről
A magyar kormány megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Szerbia a régi, egypárti rendszerben született alaptörvény felváltására új, demokratikus alkotmányt készít.
hír
Szavazati jogot követelnek a boszniai szerbek
A boszniai szerbek kapjanak szavazati jogot Szerbiában – javasolja Milorad Dodik Banja Luka-i kormányfő. Szarajevóban bírálják Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság közeledését.
A romániai magyarok helyzetére figyelmeztetnek az európai parlamenti képviselők
Egy csoport európai parlamenti képviselő e héten kelt levelében azzal vádolta meg Olli Rehn bővítési biztost, hogy Románia csatlakozási folyamatának vizsgálata során szándékosan nem foglalkozik a dél-kelet-európai országban élő magyar kisebbség jogi helyzetével.
Somogyi Ferenc előadása az ASEM budapesti emberi jogi szemináriumán
“A magyar kormány elkötelezett az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak védelme iránt, és mivel a kisebbségek az ország területén szétszórtan élnek, a kulturális autonómia biztosítására a kisebbségi önkormányzatok fejlesztésének útját választotta” – jelentette ki Somogyi Ferenc az Ázsia-Európa Párbeszéd emberi jogi szemináriumának bevezető előadásában Budapesten.
Az Európa Tanács jelentése az európai kisebbségek helyzetéről
Az Európa Tanács által kidolgozott legújabb, az emberi jogok európai helyzetéről szóló jelentés elsősorban Észtországot, Litvániát és Romániát marasztalta el a területükön élő nemzeti és etnikai kisebbségekkel való bánásmódjuk miatt.
AB: jóváhagyás a zsidó kisebbségi népcsoportról szóló népi kezdeményezéshez
2006. január 30-i határozatával az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amelyben hitelesítette annak az aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amely népi kezdeményezés benyújtására irányul a következő kérdésben: „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § (2) bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi zsidó kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a T. Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény 61. § (1) bekezdésében a népcsoportok felsorolását a zsidó kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.”
Holnap kezdődik a jászladányi per
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is részt kíván venni a jászladányi iskola ügyében indított, holnap kezdődő perben – tudatta tegnap a szervezet elnöke. Demeter Judit azután tette közzé szándékát, hogy kiderült: a helyi roma közösség a tárgyalás idején erőszakmentes demonstrációt szervez.
Alkotmánybírósági határozat a kisebbségi törvények módosításáról
Az Alkotmánybíróság a 2005. december 13-i ülésén határozatot hozott a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény egyes szabályairól.
