A kontraktuális kárfelelősségi rendszer a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) X. Címének XII. fejezetében, a munkajogi kárfelelősségi rendszer pedig a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XIII-XIV. fejezetében került szabályozásra. A tanulmány első része a munkáltató kártérítési felelősségének jogcímeit tárgyalja. Az I. fejezet – a kontraktuális kárfelelősségi rendszerrel szembeállítva – áttekinti a munkáltatói kárfelelősség sajátosságait, a II. fejezetben pedig egyenként értékeli a kártérítési jogcímeket, a kár fajtája szerinti csoportosításban. Az írás második része bemutatja az előreláthatósági kaluzulát, amely mindkét felelősségi rendszerben fontos újítást jelentett. A Szerző bírósági titkár, a mű kártérítési jogi szakjogász képzés keretében...
Alternatív vitarendezés a kártérítési perekben
A tanulmány az igénybe vehető alternatív vitarendezési lehetőségeket összességében tárgyalja a kártérítési perek tükrében. Az egyes vitarendezési fórumok összevetése során sorra veszi, hogy a felek a vitás kártérítési ügyeikkel mely fórumokhoz fordulhatnak, arra is keresve a választ, hogy a jelenleg igénybe vehető, bíróságon kívüli vitarendezésre hivatott fórumok mennyire hatékonyak, alkalmasak-e a szerepük betöltésére, a kártérítés iránti polgári peres eljárás kiváltására. A tanulmány 2. része, mely a a választottbíráskodás témáját tárgyalja részletesen, ITT letölthető. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Jár-e a közbeszerzési eljárásból jogellenesen kizárt ajánlattevőnek kártérítés az esély elvesztése miatt?
Az Európai Unió Bírósága döntésében válaszol!
A tájékoztatáshoz való jog az egészségügyi szolgáltató polgári jogi felelőssége tükrében
A tájékoztatáshoz való jog az a betegjog, amely megsértése miatt leggyakrabban indul polgári peres eljárás az egészségügyi szolgáltató ellen. De mi ennek a jognak a pontos tartalma? És hogyan vezethet a séreleme a kártérítési eljárás megindításához?
Előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott szabály és a kapcsolódó jogirodalmi álláspontok a bírói gyakorlatban.
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói gyakorlatnak ismertetésével mutatja be a szabályt. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Ki felelős az Europol és a tagállami hatóságok együttműködése esetén a jogszerűtlen adatkezelésből eredő károkért?
Az Európai Bíróság ítéletet hozott a Marian Kočner vs. Europol ügyben.
Kártérítési felelősség megállapíthatósága szempontjából van-e jelentőssége a jogelőd eljárásának?
Az Ab kúriai döntést semmisített meg!
Kártérítési felelősség a kivitelezési szerződés hibás teljesítése miatt
A tanulmány jogesetek bemutatásán keresztül ismerteti a kivitelezési szerződés teljesítése során bekövetkezett szerződésszegést, azon belül is a hibás teljesítést, valamint az abból eredő kártérítési felelősséget. Az elején – kivitelezési szerződés fogalmának jobb megértése érdekében – röviden bemutatja, hogy a XX. században miként vélekedtek a jogtudósok a vállalkozási szerződésről. Ezt követően kitér a kivitelezési szerződés új Ptk. szerinti meghatározására, valamint a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre, a hibás teljesítés általános és speciális szabályaira és a kártérítési igényre. Végül áttekinti, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt, az orosz-ukrán háború és a robotjog pedig várhatóan milyen hatással lesz a kivitelezési szerződés hibás teljesítése...
A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés általános szabályai a bírói gyakorlatra figyelemmel
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével a kártérítési felelősségi rendszer gyökeresen megváltozott, tekintettel arra, hogy a korábbi egységes szabályozás helyett a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség (kontraktuális) és a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősség (deliktuális) különvált egymástól. A Ptk. ennek eredményeképpen már különböző szabályokat állapít meg e két felelősségi alakzatra vonatkozóan. Az eltérés egyik leghangsúlyosabb pontja a felelősség alóli kimentés körében mutatkozik meg, ugyanis a kontraktuális felelősség esetén szigorúbb, objektív alapú feltételek kerültek meghatározása, míg a korábbi szubjektív, felróhatóságon alapuló mentesülés a deliktuális felelősség tekintetében továbbra is megmaradt. A bíróságoknak ezen megváltozott jogszabályi környezetben kell...
