Bűncselekmény az igazságszolgáltatás ellen - A jogtörténet és a hatályos szabályozás tükrében
publikáció
Hamis vád
Finkey Ferenc 1914-ben kiadott ,,A magyar büntetőjog tankönyve” című munkájában – amely a Csemegi-kódexet és az I. Büntetőjogi novellát dolgozza fel, mint hatályos joganyagot – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket az alábbiak szerint határozza meg: „Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények azok a bűncselekmények, melyek a bírói hatalom gyakorlását, az állami igazságszolgáltatás rendes menetét támadják, zavarják meg vagy veszélyeztetik.” Kifejti továbbá, hogy „a hamis vád, hamis tanúzás (hamis eskü) a bűnpártolás, zártörés hatóságilag egyének ellen irányul, s tényleg egyéneknek okoznak legnagyobb sérelmet, de valósággal ezek is az igazságszolgáltatás tisztaságát, az igazság helyes és pártatlan kiszolgáltatását mint elsőrangú állami és társadalmi érdeket sértik meg,...
A nemzetközi jog tudósa
Akadémikus, alkotmánybíró és a hágai Nemzetközi Bíróság elismert tagja. - Arckép Herczeg Gézáról
Herczegh Géza – A nemzetközi jog nemzetközi hírű tudósa
A mai Szlovákia területén született jogászprofesszor a nemzeti kisebbségek ügyét keserű ajándékként már a bölcsőben megkapta. Fiatal jogászként elutasított demonstrátori pályázata után kárpótolta az élet: akadémikus, alkotmánybíró és a hágai Nemzetközi Bíróság elismert tagja lett.
publikáció
A magyar bűntetőeljárás történeti fejlődésének főbb állomása a Csemegi kódex megalkotásáig
A hazai büntető eljárásjog fejlődéstörténetét illetően megbízható adatokkal csak Szent István idejétől rendelkezünk, de ezek is – a XIX. századi nagy “áttörésig” – mindössze jogtörténeti értékkel bírnak. Amint Angyal Pál írja, a modern magyar büntetőbíróságok szervezete és a tételes büntető eljárásjog kialakulása nem a régi magyar jogfejlődés, hanem a XIX. század folyamán kialakult kontinentális vegyes rendszer alapulvételével lett törvénybe foglalva. A magyar büntetőeljárás történelmi rendszereit vizsgálva megállapítható, hogy azok nem mutatnak lényeges eltéréseket az európai jogfejlődés irányaitól. A fennmaradt történeti adatokból jogtörténészeink megállapították, hogy a bírói hatalom gyakorlása mindig központi helyet töltött be az adott társadalom életében, és már állami...
A Magda-ügy
Első fokon halálra ítélték, a megismételt eljárásban felmentették. - Egy híres per a magyar jögtörténetből
hír
Eladó az egykor hírhedet jugoszláv börtönsziget
Goli otok-on 413 rab veszítette életét, többségük verés és kínzás miatt
A haza bölcse
Igazságügy-miniszter, a kiegyezés szülőatyja, a nemzet ügyvédje. - Arckép Deák Ferencről
Deák Ferenc – A haza bölcse, a nemzet ügyvédje
Nem jegyzetelt, mégis mindent megjegyzett. Betéve tudta Werbőczy Hármaskönyvét és a magyar közjogot. Igazságügy-miniszter az első felelős kormányban, majd a kiegyezés szülőatyja. Címet és rangot nem fogadott el. A legbüszkébb titulusokat már kortársaitól megkapta, akik a haza bölcsének és a nemzet ügyvédjének nevezték.
