Címke: jogtörténet

A magyar államszervezet történeti fejlődése, a patrimoniális és a rendi állam működésének egyes kérdései

Mind a patrimoniális, mind pedig a rendi monarchia fontos lépcsőjét jelentette a magyar állam- és alkotmányfejlődésnek, több évszázadon át. A dolgozat célja, hogy bemutassa a magyarság politikai szerveződését az államalapítást megelőző időben, különös tekintettel a nomád államszervezetre – amely gyökeresen meghatározta a magyarság politikai szervezetét az államalapítást megelőzően – ezt követően pedig bemutatásra kerülnek a patrimoniális és a rendi állam fő államalkotó tényezői, a főbb intézmények és működésük. Letöltés

Falu a vádlottak padján – A pócspetri per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A pócspetri per

Falu a vádlottak padján - Egy híres ügy a magyar jogtörténetből - Sereg András tollából

Anyakönyvezés és családkutatás

Anyakönyv és családfa

Hogyan segítik a jogszabályok és az elektronikus nyilvántartások a családkutatást?

Jogász diplomata – Arckép Prandler Árpád nemzetközi jogtudósról

Jogász diplomata

Egy igazi tisztség- és álláshalmozó - Arckép Prandler Árpád nemzetközi jogtudósról

Prandler Árpád – Jogász diplomata

Prandler Árpád – Jogász diplomata

Évtizedeken át képviselte hazánkat különböző nemzetközi szervezetekben. Igazi tisztség- és álláshalmozónak számított, pedig csak a feladatok találták meg őt. Volt ő nagykövet és diplomata, jogtudós és egyetemi oktató, szakmai és társadalmi szervezetek vezetője.

A meggymagos kálváriája – Demeter-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A Demeter-per

A meggymagos kálváriája hűen tükrözi a múlt századi magyar történelem abszurditásait

Végtelen abortuszvita

Végtelen abortuszvita

Lengyelországban több tízezer nő tüntetett gyászruhában az abortusz szigorítása ellen.

A legszigorúbb bíró  – Arckép Pálinkás Györgyről

A legszigorúbb bíró

Fél évszázadon át ítélkezett. Köztörvényes ügyben a legtöbb halálbüntetést szabta ki. - Pálinkás György

Pálinkás György – A legszigorúbb bíró

Pálinkás György – A legszigorúbb bíró

Fél évszázadon át ítélkezett. Az egyik legszigorúbb bírónak mondták, aki köztörvényes ügyben a legtöbb halálbüntetést szabta ki. Amikor egy ügyben az ügyész közölte, hogy ezért a szörnyű bűntettért valakinek felelnie kell, így reagált: „Nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie.”

Halálra ítélt tábornokok – A Sólyom-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A Sólyom-per

1950-ben a tábornokok perében 66 személyt vettek őrizetbe. 14 tisztet halálra ítéltek. - Egy híres ügy