Címke: jogtörténet

Másik sávban – A Császár-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A Császár-per

Egy halált okozó baleset. A popzenészt elítélték, de nem kellett börtönbe mennie. - Egy híres ügy története

Jogtudós álnéven – Arckép Eörsi Gyula jogtudósról

Jogtudós álnéven

Iskolateremtő jogtudós. A magyar jogtörténet legszínesebb egyénisége. - Arckép Eörsi Gyuláról

Eörsi Gyula – Jogtudós álnéven

Eörsi Gyula – Jogtudós álnéven

Egykori kollégái, a Jogtudományi Intézet legendás Eörsi-osztályának kutatói szerint a 20. század második felének legnagyobb jogtudósa volt. Olykor szellemes megoldásokkal kavarta fel a jogi közélet állóvizét: megesett, hogy recenziót írt saját könyvéről Korsós Antal álnéven. És nem kímélte önmagát.

Kulcsár Kálmán – A jogszociológia atyja

Kulcsár Kálmán – A jogszociológia atyja

A jogszociológia hazai megalapítója és szervezője. Igazságügy-miniszterként tevékenyen segítette a rendszerváltás jogi kereteinek megteremtését. Bár a legfőbb közjogi (államfői, alkotmánybírói, akadémiai elnöki) tisztségek elkerülték, tudományos és egyetemi oktatói munkásságát díjakkal ismerték el.

A jogszociológia atyja – Arckép Kulcsár Kálmán jogtudósról

A jogszociológia atyja

Igazságügy-miniszter, egyetemi oktató, jogtudós, és egy igazi úriember. - Arckép Kulcsár Kálmánról

A tökéletes bűnbak – A Szálasi-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A tökéletes bűnbak

Az egyetlen kivégzett magyar államfő az utolsó szó jogán négy órán át beszélt. - A Szálasi-per - Egy híres ügy

Kilényi Géza – A szavak mestere

Kilényi Géza – A szavak mestere

A magyar jogásztársadalom egyik legszínesebb egyénisége, karakteres egyetemi tanár és alkotmánybíró volt, aki előadásaiban, interjúiban gyakran ajándékozta meg közönségét egy-egy szellemes mondással. Tőle ered a szállóige: „A hülyeség nem alkotmányellenes”.

A szavak mestere – Arckép Kilényi Géza jogtudósról

A szavak mestere

December 14-én elhunyt Kilényi Géza egyetemi tanár, volt alkotmánybíró - Arckép a jogtudósról

A magyar államszervezet történeti fejlődése, a patrimoniális és a rendi állam működésének egyes kérdései

Mind a patrimoniális, mind pedig a rendi monarchia fontos lépcsőjét jelentette a magyar állam- és alkotmányfejlődésnek, több évszázadon át. A dolgozat célja, hogy bemutassa a magyarság politikai szerveződését az államalapítást megelőző időben, különös tekintettel a nomád államszervezetre – amely gyökeresen meghatározta a magyarság politikai szervezetét az államalapítást megelőzően – ezt követően pedig bemutatásra kerülnek a patrimoniális és a rendi állam fő államalkotó tényezői, a főbb intézmények és működésük. Letöltés

Falu a vádlottak padján – A pócspetri per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A pócspetri per

Falu a vádlottak padján - Egy híres ügy a magyar jogtörténetből - Sereg András tollából