Címke: jogtörténet

Lábady Tamás – Szolgálni az embert!

Lábady Tamás – Szolgálni az embert!

Negyvenkét évig ült a bírói pulpituson. „Mindig az egyes embert láttam az ügy mögött” – fogalmazta meg ars poeticáját Lábady Tamás, a kiváló magánjogász, aki a kilencvenes években az első Alkotmánybíróság tagja és helyettes elnöke, majd az újonnan felálló Pécsi Ítélőtábla elnöke is volt.

Szolgálni az embert! – Arckép Lábady Tamás volt alkotmánybíróról

Szolgálni az embert!

Életének 74. évében elhunyt Lábady Tamás bíró, volt alkotmánybíró. Arcképpel emlékezünk.

A Sárga könyv – Az első próbálkozás a modern büntető eljárás megteremtésére Magyarországon

A mű a kiegyezés utáni időszakkal foglalkozik, azon belül pedig röviden a modern bírósági szervezet megteremtésével, hosszabban pedig a Sárga könyvvel. A Sárga könyv bár sohasem lett törvény, de szokásjogi alapon alkalmazásra került, így gyakorlatilag ez volt az első modern magyar büntető eljárásjogi jogszabály. Számos korszerű rendelkezést tartalmazott, de természetesen számos hiányossága is volt, azonban minden hibája ellenére is szükséges megemlékeznünk róla. A tanulmány röviden, vázlatszerűen kitér a Sárga könyv legfontosabb rendelkezéseire, valamint összehasonlítja a hatályos Be.-t a Sárga könyvvel. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

Bankárok bilincsben – Az Agrobank-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

Bankárok bilincsben

A rendszerváltás utáni egyik leghíresebb bankper az Agrobank-per - Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A nemzet mindenese – Arckép Fáy Andrásról

A nemzet mindenese

Író, politikus. A XIX. századi magyar közélet főszereplője. Igazi polihisztor. - Arckép Fáy Andrásról

Fáy András – A nemzet mindenese

Fáy András – A nemzet mindenese

Mikszáth Kálmán azt írta Fáy Andrásról, az íróról és politikusról: ha nem Széchenyit illetné a „legnagyobb magyar” jelző, ez Fáynak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáyt illetné ez a cím, így azonban csupán „a nemzet mindenese”.

„Nem kérek kegyelmet!” – A Jány-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből

A Jány-per

Jány Gusztávot háborús bűntettért halálra ítélték. Nem kért kegyelmet. - Egy híres ügy madártávlatból

Beck Salamon – Az utolsó esetjogász

Beck Salamon – Az utolsó esetjogász

„A jog csak akkor töltheti be irányító szerepét, ha kezében nem remeg a szálfa, mert remegő szálfával nem lehet határozott irányt jelölni” – vallotta Beck Salamon, az utolsó magyar esetjogász, aki érdemi döntésekből és egyedi jogesetekből volt képes dogmatikai kérdéseket tisztázni.

Az utolsó esetjogász – Arckép Beck Salamon jogi polihisztorról

Az utolsó esetjogász

Jogi polihisztor. Jogi fogalmakat alkotott, egyetemi tankönyveket írt. - Arckép Beck Salamonról

A középkori büntetőeljárás rejtelmei, helyi történetekkel fűszerezve

Jelen tanulmány egy kis ízelítőt ad a középkori büntetőeljárások, kiemelten az inkvizíció és a boszorkányperek történetéből, részletes vizsgálat alá veszi egy adott vármegye büntetőpereit, a boszorkányüldözésekre kihegyezetten.. A borsodi boszorkányperekkel nem sok kutató foglalkozott, valamint a külső hatások lehetséges befolyásolása miatt kevés írásos anyag maradt az utókorra, így ezen okokból kifolyólag nehéz volt a témához szükséges információkat összegyűjteni. Az általános leírás gazdagsága viszont feledteti az ilyen jellegű problémákat, és remélem azt, hogy aki elolvassa ezen dolgozatot, abban is olyan érdeklődést fog kelteni a boszorkányüldözések és perek végtelen irodalmának tárháza, hogy szívesen vesz kezébe majd erről szóló könyveket és élvezettel hallgatja...