A pályakép a tatai születésű várostörténész, filatelista és rendőrtudós Rédey (Rohrbacher) Miklósnak állít emléket. Rédey a XX. század első évtizedeiben Kőbánya (Bp. X. kerület), majd Kispest (Bp. XIX. kerület) rendőrkapitánya, később Budapest rendőrfőkapitány-helyettese volt. Rédey Miklós műveiben tovább él. Emlékét az utókor megőrzi és ápolja. Tudományos munkái, szakkönyvei, szakcikkei, tanulmányai továbbgondolásra érdemesek, és újabb tudományos kutatások és szakirodalmi hivatkozások alapjait képezik. A Szerző szakíró, tudományos újságíró (MÚOSZ- és TÚK-tagság), az Obsitos Detektívek Lapjának főszerkesztője. Letöltés
hír
110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság szervezete és Jablonszky Ferenc által tervezett épülete
Bírák és igazságügyi alkalmazottak emlékeztek a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében. - Kisfilmmel!
Az Árpád-házi királyok büntetőjogi rendelkezései
Szent István, Szent László és Könyves Kálmán törvényalkotó munkája, a korszakban leggyakrabban előforduló vétkek, szankciók és a nők jogi helyzetét érintő cselekmények. - Jogtörténeti mérföldkövek és érdekességek!
Gyorstalpaló, elvtársaknak - A bírói és ügyészi akadémia, 1949-1954
Bemutatták Zinner Tibor történészprofesszor legújabb kötetét a Kúrián.
Nagy elődök, akik megalapozták a magyar jogászság függetlenségét
Emélktáblát helyeztek el Győrffy János elnök-járásbíró tiszteletére.
Tisztán szuverén jogtudós
"Nem akartam jogász lenni, de absztrakt kutatóként jól éreztem magam, és játszottam, komponáltam, mint egy zenész." - A vasárnap elhunyt Sólyom Lászlóról, az AB első elnökétől, egykori államfőről emlékezünk. Honnan indult, merre tartott, milyen is volt Ő valójában?
Az ügyész hivatása „kemény és magasztos” kötelesség
70 éve halt meg Váry Albert egykori koronaügyész helyettes. - Csendes megemlékezés.
hír
Az első magyarországi fegyveres rablás sajtóvisszhangja
Hazai bűnügyi történelem – A Legfőbb Ügyészség korabeli anyagokkal színesített ismeretterjesztő kisfilmje!
hír
Az ügyészség szervezeti kiépítése Magyarországon a dualizmus korában
Izgalmas jogtörténeti barangolás a korabeli irodalom és országgyűlési anyagok útjain.
publikáció
Az ügyészség szervezeti kiépítése Magyarországon a dualizmus korában
A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk a hazai ügyészségi szabályozás kezdőpontjának tekinthető. Ekkor létrejött egy olyan igazságügyi szervezet, amely Európa és a világ hasonló szervezeteinek élvonalába tartozott, és a törvényesség és igazságosság egyik fő letéteményesévé vált Magyarországon. Az 1871-es ügyészségi törvényjavaslat általános indokolása kifejtette az új szervezet felállításának szükségességét és jogállásának jellemzőit. E szerint Magyarországon „… oly közegnek felállitása, mely a közvádat képviselje, mulhatlanul szükséges” és „a bünvádi perben müködő közegek közt a teendők akként osztassanak fel: hogy a biró, közvádló és védő külön természetü teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bizassanak.” A tanulmány az ügyészségi szervezet létrejöttét...
