Jogi kérdések az önkormányzatokat nagyban tehermentesítő TNR módszer alkalmazása körül.
publikáció
Állatelhagyás-e a TNR módszer?
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület számára eddig országosan összesen két jegyzői eljárás ismert azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor a kóbor macska- és kutyapopulációt az ún. TNR-módszerrel („TNR” vagyis: trap-neuter-return, csapdázz-ivartalaníts-helyezd vissza eredeti élőhelyére) szabályozni kívánó állatvédelmi szervezetek ellen a jegyző mint állatvédelmi hatóság eljárást indított, mivel álláspontja szerint a befogással az állatvédő szervezet pártfogásába, gondozásába, felügyelete alá került kóbor, gazdátlan állatok eredeti élőhelyre visszahelyezése már állatelhagyást valósít meg az állatvédelmi törvény vonatkozó szakaszai értelmében. Jelen írás azt elemzi, hogy valóban állatelhagyásnak minősül-e az önkormányzat kötelező közfeladatát képező kóborállat-befogás és elszállítás óriási terhét állatvédelmi eszközökkel enyhítő TNR-metódus. A Szerző a...
hír
Az állat ideiglenes, majd végleges elhelyezésének kérdései a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban
A jogi szabályok és a joggyakorlat.
publikáció
Az állat ideiglenes, majd végleges elhelyezésének kérdései a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban
Egy adott állat sorsa mindannyiunk felelőssége, elsősorban az állattartóé, aztán a környezeté, amely nem lehet közömbös, ha az állattartó az állattal rosszul bánik, s a bejelentés beérkeztétől a hatóságé is, hogy az állat számára legmegfelelőbb döntést hozza meg. Jelen cikk tárgya az állat ideiglenes majd végleges elhelyezésének jogszabályi alapja és joggyakorlata a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban. Az intézkedés alapja az Ávtv. 45/B. §. A hatáskört az FVMR. 6. § (1) bek. biztosítja. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, állatvédelmi szakjogász, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza. Letöltés
hír
Eltiltás az állattartástól
A szankció alkalmazásának feltételei és a szabályozás által biztosított 'egérutak'.
Minősíthető-e birtokháborító vagy állatkínzó eszköznek az ugatásgátló készülék és a vadriasztó?
A jegyzői hatáskörben indított eljárások tapasztalatai - Szakértői összefoglaló!
