Dolgozatunk célja annak vizsgálata, hogy egy tipikusnak mondható ingatlanbefektetési konstrukció – melyet a második fejezet mutat be – milyen feltételekkel valósítható meg Magyarországon, illetve Romániában, különös tekintettel adójogi szempontokra. Az ingatlanbefektetés ebben az értekezésben csak a kimondottan haszonszerzésre törekvõ, piaci alapokon nyugvó befektetéseket jelenti: állami beruházásokat, támogatásokat, saját lakás céljára történõ építkezéseket nem. Ennek megfelelõen a befektetõ elnevezése is a „befektetõ” vagy a „társaság” lesz. A dolgozat továbbá külön foglalkozik a külföldi befektetõket érintõ speciális szabályokkal. Balog Ádám közgazdász, adótanácsadó, negyedéves joghallgató Gelányi Anikó ügyészségi fogalmazó, Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájának Jogi informatika szakán elsõéves doktorandusz A szerzõk várják a témával...
APEH tájékoztató: a közösségen belüli ingatlanközvetítői tevékenység
Nem első értékesítésű lakóingatlan értékesítésének teljesítési helyét az áfa törvény 15. § (2) bekezdése alapján az ingatlan fekvése határozza meg. Amennyiben ez belföldön van, akkor az adó mértéke az áfa törvény 30. § (1) bekezdése, valamint a törvény 2. sz. mellékletének 2. pontja alapján tárgyi adómentes.
APEH tájékoztató: ingatlan-nyilvántartáson kívüli ingatlantulajdon szerzési időpontja, megszerzésére fordított összeg
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, és e rendelkezés irányadó a házassági vagyonközösség időszakában a házastársi közös vagyonba tartozó ingatlan átruházására is (Szja tv. 4. § (5)-(6) bek.).
Korrupciós ügybe keveredett egy földhivatali vezető
Hivatali vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával őrizetbe vették a Fővárosi Kerületek Földhivatalának vezetőjét. Pálfalvi István mellett további négy személy, köztük egy ügyvédnő is gyanúsítottja az ügynek.
Nem változnak az ingatlanvásárlás szabályai a csatlakozás után
A szakma szerint sok változás nem várható a külföldi ingatlanok vásárlását érintő szabályozásban, hacsak az nem, hogy egyszerűbbé válik procedúra. A magyarok külföldi ingatlanvásárlását egy 1996-os törvény liberalizálta.
Változik a jótállás a lakásokra
Változnak a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályai. Az új kormányrendelet kimondja: a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, szerződés hiányában pedig a munka tényleges elvégzőjét terheli.
Negyven százalékos az adó az új lakásokra
Sokan a “fekete” lakásépítők további térnyerésére számítanak, mivel a területet érintő állami teher megközelíti a lakások értékének kétötödét
Trükközésre kényszerít a telekáfa
Ha egy magánszemély egy másik magánszemélytől vesz telket, akkor azt a tranzakciót nem terheli áfa-fizetési kötelezettség. Igaz, ha az építkezéshez támogatott hitelt is fel szeretnének használni, erre a cég nem jogosult. A telket megvevő társaságnak tehát meg kell építenie a telken a házat, és eladnia a magánszemélynek; igaz, ebben az esetben a telekárra jutó áfát ugyancsak be kell fizetni.
Áfa a telkek után: egy kiskapu bezárása
A kormány tervei között szerepel, hogy jövőre az építési telkek eladása után is felszámolják az áfát, ha azt egy gazdasági társaság értékesíti. Az ingatlanpiaci szakma érdekképviselete 10 százalékos lakásár-emelkedést emleget, míg más szakértők jóval mérsékeltebb emelkedésre számítanak.
Ingatlanadót vezetne be a kormány
Akár a sokszorosát is fizethetjük az építményadónak, ha megvalósul a tárcakörözésen lévő legújabb adókoncepció erre vonatkozó eleme. A pénzügyi kormányzat tervei szerint 2004-től az önkormányzatok döntése alapján igen egyszerű számítási módszerrel az ingatlan piaci értékének maximum két százalékát szedhetnék be évente adóként.
