A szakma szerint sok változás nem várható a külföldi ingatlanok vásárlását érintő szabályozásban, hacsak az nem, hogy egyszerűbbé válik procedúra. A magyarok külföldi ingatlanvásárlását egy 1996-os törvény liberalizálta.
Változik a jótállás a lakásokra
Változnak a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályai. Az új kormányrendelet kimondja: a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, szerződés hiányában pedig a munka tényleges elvégzőjét terheli.
Negyven százalékos az adó az új lakásokra
Sokan a “fekete” lakásépítők további térnyerésére számítanak, mivel a területet érintő állami teher megközelíti a lakások értékének kétötödét
Trükközésre kényszerít a telekáfa
Ha egy magánszemély egy másik magánszemélytől vesz telket, akkor azt a tranzakciót nem terheli áfa-fizetési kötelezettség. Igaz, ha az építkezéshez támogatott hitelt is fel szeretnének használni, erre a cég nem jogosult. A telket megvevő társaságnak tehát meg kell építenie a telken a házat, és eladnia a magánszemélynek; igaz, ebben az esetben a telekárra jutó áfát ugyancsak be kell fizetni.
Áfa a telkek után: egy kiskapu bezárása
A kormány tervei között szerepel, hogy jövőre az építési telkek eladása után is felszámolják az áfát, ha azt egy gazdasági társaság értékesíti. Az ingatlanpiaci szakma érdekképviselete 10 százalékos lakásár-emelkedést emleget, míg más szakértők jóval mérsékeltebb emelkedésre számítanak.
hír
Ingatlanadót vezetne be a kormány
Akár a sokszorosát is fizethetjük az építményadónak, ha megvalósul a tárcakörözésen lévő legújabb adókoncepció erre vonatkozó eleme. A pénzügyi kormányzat tervei szerint 2004-től az önkormányzatok döntése alapján igen egyszerű számítási módszerrel az ingatlan piaci értékének maximum két százalékát szedhetnék be évente adóként.
hír
Élesedő helyiség-előbérleti viták
Az önkormányzatok nem támogatják, hogy előbérlet címén mintegy érvényben tartsák a helyiségbérletekre vonatkozó, a következő évben lejáró moratóriumot, amely szerint a bérleti szerződés csak a bérlő és a bérbeadó közös akaratával módosítható. A változás 15-18 ezer fővárosi vállalkozót érint.
hír
Egérút: perre mentek a dél-budaiak
Szabályosan építkezett, mégis akár több milliárd forintos kártérítés megfizetésére is kötelezheti a bíróság a Fővárosi Önkormányzatot. A megépített utak mellett élők ugyanis beperelték az önkormányzatot, arra hivatkozva, hogy a megnövekedett forgalom miatt ingatlanjaik veszítettek értékükből. A Főváros szerint viszont az utakkal nem csökkent, hanem növekedett a lakások értéke.
hír
Tízmilliókra perlik a fővárost a nagy forgalom miatt
Budai ingatlantulajdonosok több tízmillió forintos kártérítési pereket indítottak a főváros ellen, amiért a Lágymányosi híd megnyitása óta a környéket sújtja az M1-es és az M7-es sztrádákról érkező autótömeg. A tulajdonosok szerint emiatt jelentősen csökkent a birtokukban lévő ingatlanok értéke – írja a Magyar Hírlap.
