A végrehajtási eljárás léte az önkéntes jogkövetés hiányára utal, nem csak az ilyen jellegű jogerős és végrehajtható bírósági ítéletben foglalt marasztaláshoz vezető magatartásra, hanem a jogerős ítéletben, vagy egyéb végrehajtható okiratban foglalt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmulasztására, amellyel szembeni állami kényszer – a végrehajtási eljárás formájában – a jogállamiság alapvető biztosítéka. Ebben a kontextusban a polgári, illetve a polgár és állam közötti jogviszonyokban a végrehajtás (bírósági, vagy közigazgatási) jelenti az ultima ratio-t, azaz olyan független állami eszközt, mely az egyik fél eljárása folytán sérelmet szenvedett fél vagyoni, személyi hátrányainak kiküszöbölését ténylegesen biztosíthatja. Ennek az egyik leghatékonyabb eszköze – amennyiben ilyen vagyonelem...
Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara már régóta szorgalmazta az elektronikus ingatlanárverés bevezetését, mely kezdeményezést a Magyar Ingatlanszövetség is hatékonyan támogatott. A Kormánynak, a jogalkotóknak és az eljáró bírósági végrehajtóknak is kiemelt célja a bírósági végrehajtások hatékonyságának elektronikus árverések útján történő növelése, mivel ily módon szélesebb tömegek részére lehetővé válik, hogy abban árverési vevőként részt vehessenek. 2012. szeptember 1. napjával hatályba lépett új Vht. előírások alapján ingatlanok esetében megszűnt a személyes ajánlattétel lehetősége, kizárólag elektronikusan lehet vételi ajánlatot tenni, ingóságok vonatkozásában azonban megmaradt a vegyes rendszer. A tanulmány az ingó és ingatlan végrehajtási eljárás jelenleg hatályos szabályaival foglalkozik, a jobb megértés...
Ingatlanárverés kizárólag interneten a bírósági végrehajtói kamaránál
Elektronikus eljárásokkal bővültek a Végrehajtói Kamara szolgáltatásai
Az ingatlan átruházási szerződés felbontásának illetékjogi vonzata
Változó polgári jogi intézmények.
Az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) rendszer kialakulása Magyarországon I. rész (A kezdetektől a XX. század első feléig)
“Magyarországon a birtokviszonyoknak, a föld tulajdonjogának kérdését ezer évre a honfoglalás döntötte el. A megszerzett haza földjén a vezérek és ezek nemzetségei, valamint a harcban kitűnt vitézek osztozkodtak. A honfoglalást követően automatikusan előállt a hódító és a meghódolt, más szavakkal az úr és a szolga, az uraság és a jobbágy, a földbirtokos és az úrbéres, a nemes és a nemtelen ember. [6., 14.] A király, a szent korona joghatósága képviselte a földbirtokok egész állományát. A király az arra érdemeseknek a szent korona jogán birtokot adományozott (donatio regia), amely magszakadás (defectus seminis) vagy az adományos hűtlensége (nota infidelitatis) esetén a szent...
A törvény járulékos kérdései III.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás járulékos kérdései.
Az ingatlan, mint szerződéses biztosíték és a követelések ingatlanból történő kielégítésének állami útja
“Az emberi társadalmakban minden időszakban fontos szerepet játszott a föld, az ingatlan. Kezdetben csupán táplálékforrás-biztosító szerepet töltött be, azonban onnan kezdve, hogy az állandó vándorló életmódot felváltotta a letelepedett életforma, a föld szerepe is fontos változáson ment keresztül. A föld innen kezdve, nem csupán, mint az élelem egyik forrása jutott szerephez, hanem – mint a tulajdon tárgya, – fontos hatalmi pozíciót is betöltött. A hűbériség rendszerében csúcsosodott ki közvetlenül a föld hatalmi szerepe, hiszen abban a társadalmi rendszerben a társadalom felépítése, szervezete szorosan kötődött a földhöz. A föld központi szerepe ezt követően is megmaradt, de az ipari forradalom időszakában új...
Ingatlan bérbeadás
A magánszemélyekkel kapcsolatos adózási szabályok augusztus 16-ai hatállyal megváltoztak...
Változik a vízügyi használati jog bejegyzése
A hatályos szabályozás több mint százezer ingatlantulajdonost korlátoz
2011. április 15-ig tart a kilakoltatási moratórium
Az államfő aláírta a bírósági végrehajtásról szóló törvényt
