Címke: ingatlanjog

2013.04.04.2013.04.04.
publikáció

Ingatlan-nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során – A vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig

A végrehajtási eljárás léte az önkéntes jogkövetés hiányára utal, nem csak az ilyen jellegű jogerős és végrehajtható bírósági ítéletben foglalt marasztaláshoz vezető magatartásra, hanem a jogerős ítéletben, vagy egyéb végrehajtható okiratban foglalt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmulasztására, amellyel szembeni állami kényszer – a végrehajtási eljárás formájában – a jogállamiság alapvető biztosítéka. Ebben a kontextusban a polgári, illetve a polgár és állam közötti jogviszonyokban a végrehajtás (bírósági, vagy közigazgatási) jelenti az ultima ratio-t, azaz olyan független állami eszközt, mely az egyik fél eljárása folytán sérelmet szenvedett fél vagyoni, személyi hátrányainak kiküszöbölését ténylegesen biztosíthatja. Ennek az egyik leghatékonyabb eszköze – amennyiben ilyen vagyonelem...

2013.02.27.2013.02.27.
publikáció

Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara már régóta szorgalmazta az elektronikus ingatlanárverés bevezetését, mely kezdeményezést a Magyar Ingatlanszövetség is hatékonyan támogatott. A Kormánynak, a jogalkotóknak és az eljáró bírósági végrehajtóknak is kiemelt célja a bírósági végrehajtások hatékonyságának elektronikus árverések útján történő növelése, mivel ily módon szélesebb tömegek részére lehetővé válik, hogy abban árverési vevőként részt vehessenek. 2012. szeptember 1. napjával hatályba lépett új Vht. előírások alapján ingatlanok esetében megszűnt a személyes ajánlattétel lehetősége, kizárólag elektronikusan lehet vételi ajánlatot tenni, ingóságok vonatkozásában azonban megmaradt a vegyes rendszer. A tanulmány az ingó és ingatlan végrehajtási eljárás jelenleg hatályos szabályaival foglalkozik, a jobb megértés...

2012.04.26.2012.04.26.
publikáció

Az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) rendszer kialakulása Magyarországon I. rész (A kezdetektől a XX. század első feléig)

“Magyarországon a birtokviszonyoknak, a föld tulajdonjogának kérdését ezer évre a honfoglalás döntötte el. A megszerzett haza földjén a vezérek és ezek nemzetségei, valamint a harcban kitűnt vitézek osztozkodtak. A honfoglalást követően automatikusan előállt a hódító és a meghódolt, más szavakkal az úr és a szolga, az uraság és a jobbágy, a földbirtokos és az úrbéres, a nemes és a nemtelen ember. [6., 14.] A király, a szent korona joghatósága képviselte a földbirtokok egész állományát. A király az arra érdemeseknek a szent korona jogán birtokot adományozott (donatio regia), amely magszakadás (defectus seminis) vagy az adományos hűtlensége (nota infidelitatis) esetén a szent...