Címke: igazságszolgáltatás

Beláthatatlan következményekkel járhat, hogy az Alkotmánybíróság megállapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését azáltal, hogy nem rendelkezett több ítélőtábla felállításáról – állítják jogi szakértők.

“Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került, a Schlett-ügy pedig erre jó példa” – mondta az RTL Klub Híradójának Bárándy Péter ügyvéd.

Az azonnali meghallgatást azért utasították el a kormánypártok, mert szerintük ez politikai zavarkeltés.

Magas rangú rendőrtisztek, ügyészek, ügyészségi nyomozók, ügyvédek és a büntetés-végrehajtás dolgozói is mentettek bűnözőket Székesfehérváron. Az ügyben többek között hivatali visszaélés és vesztegetés, bűnpártolás és államtitoksértés miatt indított nyomozást a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A Népszava információi szerint a húsz gyanúsított közül öt személyt őrizetbe vettek. Úgy tudjuk, az eltussolni szándékozott büntetőügyek és a félrevezetett nyomozás Abu Mohamed jordániai állampolgár által vezetett bűnszervezethez kapcsolódik.

Bűncselekmény hiányában az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz elsőrendű vádlottjának, Dudás István volt laktanyaparancsnoknak a felmentését kérte az emberiség elleni bűntett vádja alól ügyvédje kedden, a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa előtt elmondott védőbeszédében.

Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető panaszt tesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál, a Fővárosi Bíróságon csütörtökön lefolytatott, az FKGP frakcióját érintő eljárás miatt. A Fővárosi Bíróság a Polgári Perrendtartás 127. paragrafusa alapján – amely a kereset jegyzőkönyvbe mondása alkalmával, a felperes és az alperes együttes jelenléte esetén lehetőséget ad az azonnali tárgyalásra – megsemmisítette az FKGP parlamenti frakciójának Torgyán József kizárásáról, valamint Pallag László és Pancza István ügyrendi bizottságból való visszahívásáról szóló határozatát. Az ítélet jogerős, mivel az azonos érdekeket képviselő felperes és alperes nem fellebbez.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a 2001. évben nem biztosít központi forrást a bírák és az igazságügyi alkalmazottak soron kívüli előresorolására; az erre fordítható összegből a tisztviselők és az ügykezelők létszámát növeli, hangzott el az OIT csütörtöki sajtótájékoztatóján. Zanathy János, az OIT szóvivője elmondta: Magyarországon egy bíróra mindössze 1,5, a munkáját közvetlen segítő tisztviselő, ügykezelő jut. Az Európai Unió országaiban ez a szám 4, illetve 5. A szóvivő közölte, hogy az OIT eredeti igénye 120 új bírói, valamint 180 új tisztviselői státus volt, amelyből 40-40-et fogadott el a kormányzat.