Címke: hírközlés

Május 3-án közel négyórás ülésen tárgyalt Az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslathoz (T/3847. szám) beérkezett kiegészítő ajánlásokról, illetve a kapcsolódó módosító javaslatokról, továbbá A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításairól, illetve a hírközlésről szóló törvényjavaslat (T/3934) egyéni módosító javaslatairól az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottsága.A bizottság az elektronikus aláírással kapcsolatban mind a nyolc újabb módosító javaslatot és a plusz három bizottsági módosító javaslatot támogatta. A médiatörvény EU-s jogharmonizációs célú módosításainak az általános vitára való alkalmasságát a bizottság többségi döntéssel szintén támogatta. A hírközlési törvény általános vitájához összesen benyújtott 383 darab egyéni módosító indítvány közül 62-t támogatott...

Az Országgyűlés plenáris ülésén Stumpf István kancelláriaminiszter expozéjával megkezdődött az Egységes Hírközlési Törvény általános vitája. A vitában felszólaló ellenzéki képviselők elsősorban a mobilszolgáltatásokra vonatkozó szabályozást hiányolták, valamint továbbra is kifogásolták, hogy a törvény nem infrastruktúra alapú, hanem szolgáltatás alapú versenyben gondolkodik. Ennek következményeképpen többek félnek a piacra gyorsan belépő, majd a kellő haszon megszerzése után onnan ugyanolyan gyorsasággal távozó cégektől. Szintén kifogásolták a tervezetben a Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak kötelezően átadandó információk mennyiségét, illetve azt, hogy ezen információk előállításáért a szolgáltatók nem kapnak anyagi kompenzációt. Ami a mindenki által várt verseny gyors kibontakozását illeti: a miniszter maga is óvott a túlzott várakozásoktól....

Az Európai Bizottság új monopolellenes irányelvek bevezetését tervezi, amelyeket a nemzeti távközlési hatóságok használnának. A lépést elemzők az EU-befolyás távközlésben történő kiterjesztéseként értékelik. A irányelvek tervezete hatékonyan terjesztené ki az uniós szabályozást olyan, korábban érintetlen területekre, mint az internetszolgáltatások és a kábelhálózatok. Ezzel a Bizottság gyakorlatilag vétójogot kapna a nemzeti hatóságoknak a távközlési cégekkel kapcsolatos minden tevékenysége felett. Az új szabályozás eltörölné a számszerűsített küszöböket is a piaci versenyre vonatkozólag: így egy teljes versenyt felmutató piacra – például fúzió esetén – egy cég akkor is beléphetne, ha piaci részesedése meghaladná a korábban rögzített 25 százalékos küszöböt, amely jelenleg érvényes. Az...

A Parlament Informatikai és Távközlési Bizottsága 8-5 arányban általános vitára alkalmasnak ítélte az egységes hírközlési törvény tervezetét. A vita során Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotásakor a fogyasztói érdek, illetve az azt szolgáló piaci verseny szem előtt tartása az elsődleges szempont. A Fidesz többek között fontosnak tartja, hogy a törvény szabályozott lehetőséget teremtsen az internetszolgáltatók és a távközlési társaságok közti bevételmegosztásra, garantálja az előfizetői hurok átengedését és a hívószámok megőrzését. A törvénytervezet nem szolgálja a piaci érdekeket, nem teszi átláthatóvá a szabályozási környezetet, fogalmazta meg az MSZP álláspontját Molnár Gyula, a bizottság alelnöke. A szocialisták...

Várhatóan a héten a parlament elé kerül az egységes hírközlési törvény, az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy a tavaszi ülésszak végére az Országgyűlés el is fogadja a törvényt. Az Alternatív Kerekasztal cégei egyetértenek a jogszabály céljaival, ám kétségesnek tartják, hogy következetesen érvényesíteni lehet őket.További részletek a Népszabadság Online cikkében.

A kormány pénteki ülésén elfogadta az egységes hírközlési törvény tervezetét – közölte Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón. Értékelése szerint a javaslat a radikális piacnyitás feltételeit teremti meg az ágazatban.Kifejtette: az egységes törvény nem a monopóliumok érdekeit fogja védeni, hanem ahhoz járul hozzá, hogy a fogyasztók minél olcsóbb, jobb minőségű és gyorsabb szolgáltatásokhoz jussanak. Az előterjesztésben szerepel az a módosítás is, amely a jövőben lehetővé tenné a posta számára a banki tevékenységet.

Az egységes hírközlési törvény tervezetének legújabb változata a UPC szerint már szakmai konszenzuson alapul, ezért kisebb átalakításokkal elfogadása esetén alkalmas lesz a jövő évtől liberalizált távközlési piac szabályozására. A tervezettel kapcsolatos álláspont kialakításában az UPC mellett részt vett a PanTel, a Novacom és a GTS Datanet Magyarország is. A társaságok szeretnék elérni, hogy a domináns, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szereplőket jobban megkülönböztessék egymástól, s az aszimmetrikus szabályozás révén az utóbbiakat több előnyhöz juthassanak. Az alternatív szolgáltatók számára prioritás, hogy a törvény időben megszülessen.

A lengyel kormány a január elsején életbe lépett új távközlési törvény sürgős módosítását javasolja a parlamentnek. Eszerint a jövőben azoknak a cégeknek, amelyek nemzetközi távközlési hálózatokat akarnak üzemeltetni, engedélyért kell folyamodniuk, függetlenül attól, hogy milyen szolgáltatásokat akarnak nyújtani a hálózat segítségével.Tomasz Szyszko távközlési miniszter a kormányülést követő sajtóértekezleten azt mondta, hogy a törvénymódosítás célja növelni az állami ellenőrzést a nemzetközi távközlési hálózatok fölött. Az engedélyeztetésre mindenképpen szükség lesz, akkor is, ha – mint a Jamal-gázvezeték mentén lefektetett optikai kábel esetében – úgynevezett belső, azaz nem nyilvános hálózatról van szó. A módosított törvény három hónapos átmeneti időszakot állapított meg azon cégek...

Alternatív szolgáltatói vélemények szerint az egységes hírközlési törvény legutóbbi tervezete pozitív irányban lépett előre a korábbi verziókhoz képest.