A 2007 júniusában elkészült, “Forgotten without Reason – Protection of Non-Refugee Stateless Persons in Central Europe” című tanulmány részletesen elemzi a hontalanok védelmét több különböző szempont szerint Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Szlovéniában.
AB előtt a passzív engedetlenség
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány az Alkotmánybírósághoz fordult nemrégiben a 32/2007 (III. 06.) Korm. rendelet 3.§-ának 2007. március 6–i hatállyal történő megsemmisítése érdekében, annak alkotmányellenessége miatt.
A rendőri vezetést is súlyos felelősség terheli a sorozatos jogsértésekért.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a rendőri vezetés évtizedes gyakorlata is hozzájárult ahhoz, hogy olyan sorozatos és súlyos jogsértéseket követnek el a rendőrség állományába tartozó személyek, mint amilyenekre az elmúlt időszakban fény derült.
A Helsinki Bizottság és a TASZ közleménye a tervezett független rendészeti panasztestületről
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) üdvözli a rendőrségi törvény parlamenthez benyújtott azon tervezett módosítását, amelynek elfogadása esetén létrejönne a Független Rendészeti Panasztestület.
Elmarasztalta Magyarországot a Srasbourgi Bíróság egy rendőri bántalmazás ügyében
Elmarasztalta Magyarországot április 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egy vélelmezett rendőri bántalmazás kapcsán. A strasbourgi testület megállapította, hogy a magyar hatóságok nem folytattak érdemi vizsgálatot egy, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt angol állampolgárnak a rendőri eljárás során elszenvedett sérülései miatt tett feljelentése nyomán, és ezzel megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény kínzást és megalázó, embertelen bánásmódot tilalmazó cikkét.
hír
A Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordul a kordon ügyében
A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek tartja a rendőrségi törvény azon szakaszát, amely alapján lehetséges volt közel öt hónapon keresztül lezárni a Kossuth teret. Ezért a Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet indítványa szerint alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül úgy zárhat le területeket, hogy a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát.
Jogvédők a “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” elnevezésű új szabálysértés alkotmányellenességéről
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek közös álláspontja szerint a 32/2007. (III. 6.) Kormányrendelet, mely az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet módosításával egy új szabálysértési tényállást állapított meg, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.
A Magyar Helsinki Bizottság aggályosnak tartja a “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértésének sürgős hatálybaléptetését és a rendelkezés szabályozási szintjét.
A Magyar Helsinki Bizottság aggályosnak tartja, hogy a Kormány mindössze öt napot hagyott a “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértését létrehozó 32/2007. (III. 6.) Kormányrendelet hatálybalépésére.
A Helsinki Bizottság kérdéssel fordult az ORFK vezetőjéhez
Lesz-e jól látható azonosító jelzés a rendőrökön március 15-én, illetve kidolgozták-e a gumilövedékek használatának részletes szabályait? – kérdezi Bene László országos rendőrfőkapitányt a Magyar Helsinki Bizottság.
Polgári engedetlenség volt-e a Fidesz akciója?
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint az akció nem tekinthető polgári engedetlenségnek. A polgári engedetlenség célja, hogy valamilyen formálisan jogellenes – de mások szabadságjogait jelentősen nem csorbító – cselekménnyel a jogszabályokat egyébként tiszteletben tartó személy vagy csoport felhívja a figyelmet arra, hogy az adott jogrend valamely normája – vagy intézményének aktusa – nem felel meg a jogrend alapját képező erkölcsi, jogi elveknek.
