Címke: felsőoktatás

A felsőoktatási törvény legutóbbi módosítása jelentősen leszűkítette az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét, s ezáltal azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben az oktatási jogok miniszteri biztosa eljárhat – közölte Aáry Tamás Lajos sajtótájékoztatóján.

Nyolc oktatási szakszervezet tartott közös sajtótájékoztatón illette igen éles kritikával a pár hete vitára bocsátott felsőoktatási reformkoncepciót.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) döntő részben egyetért a felsőoktatási törvény tervezett módosításaival. A törvénymódosítás, amely várhatóan tavasszal kerül kormány elé, kitér a hallgatói jogorvoslat kérdésére, az oktatók besorolására, része továbbá, hogy negyvenéves kor felett nem kellene nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez.

Szeptembertől a felsőoktatási intézmények 60 százaléka áll át a vonatkozó rendelkezések szerint a kredit-rendszerre – közölte Mang Béla, az Oktatási Minisztérium területért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki konferencián Budapesten. A felsőoktatási helyettes államtitkár ugyanakkor hozzátette: az egyetemeket, főiskolákat végiglátogatva azt tapasztalta, hogy a kredit-rendszerhez szükséges informatikai háttér az intézmények egy részében nem áll rendelkezésre. Az érintett felsőoktatási intézmények egyéves haladékot kaptak a bevezetésre. Mang Béla kiemelte: jövőre ötszázzal növelni kívánják a doktorandusz hallgatók létszámát. A tárca ugyanakkor a hallgatói létszámot nem kívánja tovább növelni, a forrásokat átképzésekre és továbbképzésekre fordítják majd. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az idén...

Az Oktatási Minisztérium vezetői több felsőoktatási fórumon kifejtették azt a szándékukat, hogy a 2003-tól érvényes felsőoktatási felvételi eljárás korábban bejelentett változásai közül bizonyos elemek – a jelentkezőket kedvezőbb helyzetbe hozó – módosításokkal lépjenek hatályba. A változásokról a sajtó többször is hírt adott. Az így felkeltett érdeklődés kielégítésére röviden összefoglaljuk azokat a javaslatokat, amelyeket az Oktatási Minisztérium a kormány elé kíván terjeszteni, illetve ismertetjük a felvételi rendszer azon elemeit, amelyeknek a módosítását javasolja. A legfontosabb a javaslatok közül az, hogy a kötelező két tantárgyas felvételi vizsga alól a felsőoktatási intézmény saját döntése alapján mentesítheti a jelentkezőit. Ebben az esetben a középiskolai...

Szétválasztaná a képzési és fenntartási normatívát az oktatási tárca új vezetése. A felsőoktatási intézmények működését jelenleg hallgatói létszámarányosan finanszírozza a költségvetés: ezt a hallgatónként járó, szakonként eltérő mértékű összeget nevezik képzési és fenntartási normatívának. Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára azt mondja: az egyetemek, főiskolák épületeinek karbantartása nem függhet ilyen érzékenyen a hallgatói létszám változásától: a képzés és az épületállomány fenntartásának finanszírozását ezért külön kell választani. A képzési és fenntartási költségeket a felsőoktatási intézmények vezetőinek többsége is külön kezelné. A fő problémát az okozza, hogy a hallgatói létszám alapján kiszámolt képzési és fenntartási normatívát az egyetemek, főiskolák egyben...

Az összes jelentkezőt figyelembe véve – az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) első helyre beadott jelentkezési lapok elemzése alapján – megállapíthatjuk, hogy a klasszikus tudományegyetemek a jelentkezők majdnem negyven százalékát vonzzák magukhoz. Ezen belül az ELTE igen nagy fölénnyel vezet, hiszen ide adta be a jelentkezési lapját az összes felvételizni szándékozó több mint egy tizede. Érdemes még felhívni a figyelmet két intézményre: a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem a második, a Budapesti Gazdasági Főiskola a hatodik az intézményválasztási sorrendben. Idén a felvételire jelentkezők körében a legnépszerűbb intézmények közé tartozott a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti...

Keddi utolsó ülésén nemcsak a diákhitel, hanem a felsőoktatási keretszámok emeléséről is döntött a kormány. Az eddigi 58 ezer 500-zal szemben 2003-ban 62 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésben. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: ez a szám a 18 éves korosztály 48 százaléka. Szeptembertől az egy hónapra felvehető diákhitel legmagasabb összege 21 ezer forintról 25 ezer forintra nő – határozott a rövidesen leköszönő kormány.

A jövő tanévtől a Budapesti Műszaki Főiskolán is a Neptun tanulmányi és információs rendszer segíti majd a hallgatókat tanulmányaik szervezésében. A rendszer segítségével megoldottá válik az elektronikus úton való tárgyfelvétel, illetve vizsgára való jelentkezés is. Továbbá a pénzügyi tranzakciók is megoldhatóak lesznek a Neptunon keresztül. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már több éve használja ezt az információs rendszert, mely a megfelelő informatikai kiszolgálóeszközök segítségével hatékonyan működik.