Címke: EU-alkotmány

A lengyel alsóház elhalasztotta az EU Alkotmány ratifikációjáról szóló döntést, amely azt jelentheti, hogy az alapszerződés ügye a szeptemberi általános választásokig biztosan nem merül fel.

Az Európai Unió további bővítése hátul kullog azon a listán, amely a francia és a holland szavazók az Alkotmány elutasítása melletti indokait sorolja – mutatta ki az Eurobarometer elemzése.

Egy nemrég megjelent elemzés szerint az EU-csúcs kudarcát a tagállamok eltérő jövőképe okozta: a britek szabad versenyt akarnak, míg a francia-német tengely a szociális Európát félti. Az elemzés szerint az új költségevetés elfogadása az osztrák elnökség feladata lehet, ám az Unió jövőjének kialakításában a soros elnökséget átvevő Nagy-Britannia is vezető szerephez juthat.

Valószínűleg nem lesz dán népszavazás, miután a külügyminiszter bejelentette: nem kapott egyértelmű választ arra a kérdésre, milyen további lépéseket tervez a két elutasító tagállam kormánya az Alkotmánnyal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság elnöke újra felvetette, az Alkotmány holland és francia elutasítása után nem B, hanem D tervre lenne szükség, a demokráciára és a dialógusra utalva. Az Alkotmányról szóló parlamenti vitában azonban egyes képviselők úgy vélték, a népszavazásokat el kellene halasztani.

A Weber Shandwick elemzése szerint az Alkotmány már valószínűleg kimúlt, de a kegyelemdöfést Tony Blair adhatja neki.

A lett parlament nagy többséggel ratifikálta az Alkotmányszerződést, miközben Portugáliában a pártok megegyeztek a nemzeti alkotmány módosításában, lehetővé téve ezzel az EU alkotmányról rendezendő népszavazást.

Az Alkotmány francia elutasítása után valószínű, hogy az EU vezetői az alapszerződés egyes elemeit “kimentik” – áll a Weber Shandwick elemzésében. A dokumentum a “nem” következményeit elemzi, és vázolja a lehetséges forgatókönyveket.