Lukács Nikolett dolgozatában az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alakulását mutatja be. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy a hasonló helyzetben lévő személyeket azonos módon kell kezelni, az eltérő helyzeteket pedig különbözőképpen kell szabályozni (Kardos 1997, 45). A diszkrimináció megállapítása során két kérdést kell feltenni: a helyzetek összehasonlíthatóak-e, illetve indokolható-e a különbségtétel. Az egyenlőség elvét a közösségi jog három tekintetben is korlátozta. Egyfelől csak az EU-tagállamok polgáraival szembeni megkülönböztetés tilos. Másodszor a faj, kor, vallás stb. szerinti belső jogban elmaradhatatlan tilalmak évtizedekig, egészen az Amszterdami Szerződés elfogadásáig hiányoztak az EU repertoárjából. Harmadszor, a tagállamok polgárai közötti különbségtétel tilalma is csak...
Törvényjavaslat egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről
Az önkormányzatok haladékot kaphatnak az esélyegyenlőség program készítésére
Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a Match
Vakvezető kutyával közértben - A Fővárosi Bíróság ítélete
A romák hatákonyabb jog- és érdekérvényesítéséért
Elindult a TASZ Romaprogramja
Példaértékű döntés az oktatási szegregáció ellen
Magyar bíróság először ítélt meg jogerősen kártérítést szegregáció miatt
A jogrendszer elfogad, a társadalom még nem
A melegek úgy vélik: A következő évek a kivívott jogok védelméről szólnak majd
Az EU-ban az emberek többsége nem ismeri a jogvédő hatóságokat
A postkommunista országokban a legkisebb a jogtudatosság - Kutatás
Az esélyegyenlőségi szabályok változásáról
Új szemlélet a hazai egyenjogúsági felfogásban - Május 1-től hatályban
Az EU-ban tilos az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés
Pert vesztett a Harkányi Gyógyfürdő az Egyenlő Bánásmód Hatósággal szemben
Az esélyegyenlőségi törvény jó, a végrehajtás azonban hibádzik
Az elmúlt nyolc év esélyegyenlőségi politikájáról - Könyvbemutató
