Vajnai Attila, a Munkáspárt egykori, a Magyarországi Munkáspárt 2006 jelenlegi alelnöke az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult annak érdekében, hogy a testület szüntesse meg az ötágú vörös csillag, mint tiltott önkényuralmi jelkép használatának tilalmát – írja a Népszava.
hír
Vöröscsillag-per: egyelőre maradhat a Btk-ban
Nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni Magyarország az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát – fejtette ki Lövétei István alkotmányjogász kedden, hozzátéve: hosszú távon azonban hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz.
hír
Vöröscsillag-per: Strasbourgban igazat adtak Vajnainak
Sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005-ben elmarasztalta – az Emberi Jogok Európai Bíróságának június 17-én meghozott, de csak kedden közzétett döntéséről a politikus által alelnökként irányított Magyarországi Munkáspárt 2006 tájékoztatott.
hír
Vöröscsillag-ügy: kedden hozza nyilvánosságra döntését az Európai Emberi Jogi Bíróság
Kedden teszi közzé döntését az Európai Emberi Jogi Bíróság a vörös csillag viselésének tilalma miatt indított perben – derült ki a testület internetes oldalán olvasható közleményből.
hír
Jogerős a Vajnai Attila és társa elleni ítélet a vörös csillag viselése miatt
Jogerőre emelkedett a tiltott önkényuralmi jelkép folytatólagos használatának vétségéért első fokon kiszabott büntetés Vajnai Attila és Horváth Sándor ellen a Fővárosi Bíróság másodfokon hozott keddi döntése szerint.
Egyetlen ügy sincs az emberi jogi főbíróság előtt a budapesti zavargásokkal kapcsolatban
Nem érkezett egyetlen hivatalos beadvány sem az Emberi Jogok Európai Bíróságához a 2006 őszi budapesti zavargásokkal kapcsolatban – mondta Jean-Paul Costa, a testület elnöke pénteken Budapesten az MTI-nek.
Strasbourg: jogszerű volt a békés tüntetés
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság határozata szerint jogszerű volt a 2002. december 1-jén Budapesten tartott tüntetés, az összegyűlt tömeg “feloszlatása a békés gyülekezési jog aránytalan korlátozása”.
A Strasbourgi Bíróság elítélte Oroszországot
Január végén az Emberi Jogok Európai Bírósága meghozta ítéletét a poszt-szovjet időszak egyik legszélsőségesebb, rendőri brutalitással kapcsolatos ügyében, melyben az ártatlanul meghurcolt vádlottat felmentette az ellene felhozott vádak alól. Az ügy ismét rávilágított arra, hogy orosz állami és belügyi szervek működése sok tekintetben továbbra is ellentmond a jogállamiság követelményeinek.
Halványodik a választóvonal az állampolgári biztonság és szabadság között
A Centre for European Policy Studies által szervezett konferencián elhangzottak megkérdőjelezik az Európai Unió jelenlegi biztonságpolitikai célkitűzéseinek az állampolgári szabadságjogokhoz fűződő helyes irányvonalát. A tanulmánynak sajnálatos aktualitást ad a londoni terrortámadás.
Gál Kinga jelentést nyújtott be az emberi jogok védelméről
Gál Kinga saját kezdeményezésű jelentése az alapvető emberi jogok előmozdításáról és védelméről, a nemzeti és európai intézmények ezzel kapcsolatos szerepéről, valamint a majdani Emberi Jogi Ügynökség feladatairól szól.
