“A külföldön dolgozó magyar munkavállalók számát az ezredfordulón 25-30 ezer főre becsülték, az Európai Unióhoz történő csatlakozással ez a szám 50 ezer fölé nőtt. Az Európai Unióban nincs olyan nyilvántartás, amely regisztrálná a más országból érkező munkavállalókat, és Magyarországon is megszűnt a bejelentési kötelezettség. A külföldön dolgozó magyarok számáról ezért csak becslések vannak, annyi azonban bizonyos, hogy 2004. óta az emelkedés folyamatos. A határon túl dolgozó magyar munkavállalók egy része külföldi cég alkalmazásában áll, van aki feketén vállal munkát, és egyre növekvő számban vannak azok, akik magyar cég alkalmazottjaként külföldön kiküldetésben végeznek munkát. Az utóbbi csoportba sorolható munkavállalók rendszerint alacsony...
Az ombudsman aggályosnak tartja a családi pótlék szabályozását
Szabó Máté szerint sérti a gyerekek jogait és az egyenlő bánásmód követelményét, hogy az élettársi kapcsolatban együtt élő szülők kevesebb családi pótlékot kaphatnak.
Kiskorúakat bántalmazó nevelőszülő
Kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt a Kaposvári Városi Ügyészség vádat emelt egy 50 éves csokonyavisontai asszonnyal szemben.
Személyállapottal kapcsolatos perek
A Jogi Fórum 2011. szeptemberében konferenciát szervez.
A családon belüli erőszak áldozatainak megsegítése
Nyolcmillió forintos keretösszegű, nyílt pályázatot hirdetett a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából.
Elindult a szociális ágazati portál
A NEFMI a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakterületen dolgozók számára egyetlen weboldalon teszi elérhetővé a szükséges információkat.
Személyállapottal kapcsolatos perek
A Jogi Fórum 2011. szeptemberében konferenciát szervez.
A gyermektartásdíjról
A gyermektartásdíj specialitásai a végrehajtási eljárásban.
Az eljegyzés intézménye a magyar jogrendszerben, kitekintéssel néhány európai ország szabályozására
“Napjaink megváltozott emberi együttélési kapcsolatainak jogi, társadalmi problémái késztettek e tanulmány elkészítésére, amelyben az eljegyzés intézményének történetével, fejlődésével, a népszokásokban való múltjával és jelenével foglalkozom. Bemutatom korábbi törvényi szabályozását, majd száműzetését a jogalkotásból, és az elméletből, végül rávilágítok az ebből fakadó komoly jogi problémákra, és azok megoldási kísérleteire. Egyben felhívom a figyelmet e jogintézmény jelentőségére, újbóli jogi szabályozásának szükségességére, hiszen a jognak a már eltűnt, de jogilag fontos jegyesség intézményét figyelembe kell vennie a szabályozás szempontjából.” A tanulmányt készítette dr. Bata Tímea, bírósági titkár. Letöltés
Változik a szociális rendszer finanszírozása
A krízisközpontok állami finanszírozásának átalakításáról és a határon átnyúló gyermektartási ügyekkel kapcsolatos igények érvényesítésről döntött a kormány.
