Lehet-e az élettársaknak közös vagyonuk? Hogyan előzhetőek meg a jog eszközeivel a méltánytalan helyzetek, a vagyoni- és öröklési jogviták? Mit jelent az élettársi tartási kötelezettség? Milyen előnyöket rejt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása? - Bejelentés, vagyonmegosztás, öröklés - Szakértői jótanácsok!
publikáció
A házassági perek uniós szabályozása
A tanulmány kiindulásképpen a magyar szabályokat mutatja be – ismerteti a házasság-család fogalmát, a házasságkötést, annak joghatásait, a külföldi házasságkötést, végül részletesen tárgyalva a házassági pereket, majd áttér az Európai Uniós normákra, azokra a rendeletekre, amelyek a külföldi elemet tartalmazó házassági pereket szabályozzák, a kollíziós jog egységesítésével a jogviták megelőzését szolgálják. A Szerző az egyes rendeleteket – a könnyebb érthetőség érdekében – a joggyakorlat bemutatásával is kiegészíti. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
publikáció
A különélő szülő jogai és kötelezettségei – A kapcsolattartására irányadó szabályok
A tanulmány végigköveti a családi viszonyok egyik alappillérének, a szülő-gyermek kapcsolatnak a fejlődését, ezt követően a napjainkban világszerte egyre szélesebb társadalmi kört érintő élethelyzetet, a különélő szülő státuszát elemzi. A Szerző megvizsgálja, hogy miként alakultak ki a különélő szülő jogai és kötelezettségei, valamint, hogy a jogi szabályozás bővülésében milyen folyamatok játszottak szerepet. Nagy hangsúlyt kap a 2014. március 15. napjától hatályos 2013. évi V. törvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a különélő szülő helyzetére, valamint a kapcsolattartásra irányadó szabályanyagának bemutatása. Ennek során a szerző kitér a kodifikációs folyamatokat befolyásoló tényezőkre, a hazai és nemzetközi szintű elvárásokra. Bemutatja továbbá, hogy a Polgári Törvénykönyv...
publikáció
A szülő-gyermek közötti kapcsolattartásról
Hogyan tartson kapcsolatot gyermekével egy válás, vagy egy kapcsolat megszakadása után a különélő szülő? Ideális esetben a szülők megállapodnak a kapcsolattrtás részleteiben, figyelembe véve mindenki – s elsősorban a gyermek – érdekét. A helyzet akkor bonyolódik, amikor a szülők között már nincs olyan összhang, hogy képesek legyenek kompromisszumra, így hatósághoz fordulnak azért, hogy a döntést meghozzák helyettük. A tanulmány a szülő-gyermek közötti kapcsolattartási jog tartalmát, a kapcsolattartás rendezésére, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó határozatra és annak végrehajtására helyezi a hangsúlyt, belefűzve többek között zen mesteri, eljáró bírói gondolatokat, vagy éppen az elvált szülők gyermekének érzéseit. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás, valamint a figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránti eljárások
Az Európai Unióban az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek határokon átnyúló szabad mozgása egyre nagyobb mértéket öltött, mellyel egyenes arányban emelkedett a határon átívelő jogviták száma. A jogviták a családjog területén a gyermekeket érintően is megjelentek, éppen ezért az Európai Unió célul tűzte ki olyan igazságügyi együttműködés kialakítását, mely áthidalja az eltérő jogrendszerek közti különbségeket -többek között- a gyermekek jogellenes elvitelével összefüggésben. A gyermekek érdekeinek elsődleges nemzetközi dokumentuma a Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény, melynek 11. cikke szerint a részes államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását,...
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat bírósági végrehajtásának gyakorlati kihívásai
A kapcsolattartás kérdésköre a családjog egyik neuralgikus pontja. A kapcsolattartást sok vita övezheti jogerős határozattal történő szabályozását követően is, hiszen annak gyakorlatban történő betartása a mindennapokban megannyi konfliktust rejthet a kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett között. A kapcsolattartás ily módon szoros együttműködést feltételez két olyan felnőtt embertől, akik egymással már nem akarnak életközösségben élni, de mint szülők életútjukat mégis örökre összeköti közös gyermekük. 2020. március 1-jével a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnt.) 7/A. címe bírósági hatáskörbe helyezte az addig közigazgatási eljárásként szabályozott, kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást....
hír
Korlátozza-e a különélő szülő kapcsolattartási jogát a gyermek személyi okmányainak visszatartása?
Bírói döntéseket semmisített meg az Ab!
Korlátozható-e a különélő szülő kapcsolattartási joga a gyermek lejárt okmányának átadásával?
Az Ab alkotmányos követelményt állapított meg a kapcsolattartási ügyekben eljáró bíróságok számára!
hír
Nem nyújt jogi védelmet az azonos nemű pároknak Románia
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztaló ítéletet hozott!
Köteles-e átadni a kapcsolattartásra jogosult szülő a másik szülőnek a gyermek okmányait?
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék döntését!
