Címke: cégjog

A vezető tisztségviselők felelőssége a Csődtörvény alapján – felelősség: a felszámoló szemével – II. rész

A tanulmány II. része a felelősség alóli mentesülési okokkal folytatódik, majd taglalja a felelősség társaság általi érvényesíthetőségének kérdéseit. Gyakorlati kérdések válaszait mutatja be a felszámoló szemszögéből. A Szerző kitekint a külföldi jogi megoldásokra és az egységes uniós szabályozás lehetőségére, végül összegezi az I. és a II. rész a vezető tisztségviselők témájából levonható következtetéseket. A tanulmány I. része ITT elolvasható. A Szerző ügyvédjelölt. Letöltés

A vezető tisztségviselők felelőssége a Csődtörvény alapján – felelősség: a felszámoló szemével – I. rész

A tanulmány I. része számba veszi a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozását, jogi evolúcióját a Ptk-ban, Pp-ben, Ctv-ben és a Cstv-ben, a marasztalási és a megállapítási per szabályait, valamint a vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához kapcsolódó tényállási elemeket. A tanulmány II. része ITT elolvasható. A Szerző ügyvédjelölt. Letöltés

A szövetkezeti mozgalmak kialakulása Európa nyugati felén – jogtörténeti szemszögből

A szövetkezet a gazdasági társulás egyik különleges formája. A többi társulástól elsősorban az különbözeti meg, hogy a tagjainak gazdasági tevékenységének előmozdítására és anyagi helyzetük javítására jön létre. A szövetkezeti mozgalom a XVIII. század végén, XIX. század elején Nagy Britanniában indult el. Az első sikeres szövetkezetet 1844-ben a rochdalei takácsok alapították, az általuk kidolgozott elvek hatalmas hangsúlyt kaptak a későbbi szövetkezeti alapszabályokban, szövetkezeti jogforrásokban és a mai napig nagyrészt változatlanul érvényesek. Európa többi államában – így Magyarországon is – 1850-es 1860-as években alakultak az első szövetkezetek. A Szerző bírósági titkár, Phd hallgató. Letöltés

En Garde? – A vállalatfelvásárlások és az azok elleni védekezési módszerek

A részvények felvásárlása következtében a részvényeket megszerző elegendő részesedéshez jut, hogy az irányítást megszerezze egy vállalat felett. Ezen tranzakciók mögött általában komoly gazdasági érdekek húzódnak, amelyek hatással lehetnek a piaci versenyre, valamint a vállalatok részvényeseire is, éppen ezért szigorú jogi szabályozást igényelnek. A tanulmány a vállalatfelvásárlások hátterében megjelenő részvényfelvásárlási ügyletekre vonatkozó jogi szabályozást mutatja be. A mű első felében kitér az amerikai szabályozás jellegzetességeire az akvizíciókra vonatkozóan, majd áttér az Európai Uniós szabályozásra, azon belül is kiemelten foglalkozik a 25/2004/EK irányelvvel, ami a nyilvános ajánlattételről szól, és az egyes védekezési módszerekkel. Az irányelv főbb szabályainak ismertetése után a klasszikus védekezési...