Címke: állatvédelem

Az ebrendészeti hozzájárulás jogszabályi háttere és gyakorlata

Jelen elemzés bemutatja az ebrendészeti hozzájárulás jogintézményének jogtörténetét, jogszabályi hátterét és gyakorlati megvalósítását, valamint tárgyalja a helyi rendeletek hatályos szabályozását, a szabályozás során felmerülő jogértelmezési kérdéseket. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, állatvédelmi szakjogász, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza.   Letöltés

Gondolatok az ebösszeírásról

Az Állatvédelmi Törvény a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat részére az alábbi szerepek ellátását határozza meg kötelező és szabadon vállalható feladatként az állatvédelem területén: az önkormányzatok kötelező feladata az ebösszeírás, a kóbor ebekkel kapcsolatos feladatok ellátása, az állati eredetű melléktermék elszállításával, ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása, vállalható feladata az ebrendészeti hozzájárulás meghatározásával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet. Jelen cikk bemutatja az ebösszeírás jogintézmény jogtörténetét, jogszabályi hátterét és gyakorlati megvalósítását, külön hangsúlyt helyezve azon pontokra, amelyek tekintetében időszerűvé vált a...

A veszélyesnek minősített ebek tartásának jogi szabályozása

Hazánkban a veszélyes eb fogalmát az ún. „pitbull törvény”, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet vezette be. A jogszabály megkülönböztette a természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes ebet (pit bull terrier és keverékei), valamint a veszélyesnek minősített ebeket. A 49/2010. (IV. 22.) AB határozat 2010. szeptember 30-ával megsemmisítette a „pitbull törvényt”. A veszélyes eb ettől kezdve kizárólag az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb. Jelen cikk célja tájékoztatást nyújtani a veszélyessé minősített ebek tartására vonatkozó rendkívül szigorú szabályozásról. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi...

Miért nem panasz vagy közérdekű bejelentés az állatvédelmi tárgyú bejelentés? – Az állatvédelmi hatóságok rossz gyakorlata az új panasztörvény tükrében

Az elmúlt időszak helytelen eljárásjogi besorolási gyakorlata több vármegyében ahhoz vezetett, hogy megfosztotta a bejelentő civil állatvédelmi szervezeteket az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi tv.) 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyféli jogaik gyakorlásától állatvédelmi ügyekben, így több esetben attól, hogy a meghozott döntés ellen jogorvoslat érdekében bírósághoz fordulhassanak. A Panasztörvény indokolása szerint a panasz és a közérdekű bejelentés kisegítő jellegű, szubszidiárius jogintézményként kerül szabályozásra. Vagyis olyan háttérbeli, kisegítő jellegű eszköztár, melyhez akkor nyúlunk, ha  nincs az adott probléma megoldására kifejezetten létrehozott jogintézmény a jogalkotó részéről. “Mi tehát a Panasztv. valós funkciója? Tulajdonképpen egy...

A veszélyes állatok tartásának jogi szabályozása

Annak ellenére, hogy a jogalkotó a veszélyes állatok tartását szigorúan szabályozza, és a szabályok megszegését szigorúan bünteti, napjainkban is egyre többen szereznek be és tartanak veszélyes állatokat. A baj akkor kezdődik, amikor az állattartó későn ébred rá, hogy a veszélyes állatok tartása olyan kompetenciákat igényel, amellyel nem rendelkezik. De milyen feltételei is vannak a veszélyes állatok tartasának? Mely jogszabályok és milyen követelményeket támasztanak? Ezt mutatja be a tanulmány. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, a Bojtár Jogsegélyszolgálat tanácsadója.     Letöltés

Az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezés elméleti oldala és gyakorlati megvalósítása

2012. január hónapban került be az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe a hatóságok általi állatvédelm oktatásra való kötelezés lehetősége. Jelen írás tárgya az ezen kötelezés során felmerülő kérdések csokorba szedése, megválaszolása. Célja az állatvédelmi oktatásra való kötelezés gyakorlatának biztosabbá tétele, hogy a hatóságok minél több esetben tudják alkalmazni ezt az intézkedést. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, a Bojtár Jogsegélyszolgálat tanácsadója. Letöltés

Állatkínzó állatorvosok? – Egy állatorvos-hallgató dolgozatának lehetséges büntetőjogi vetületei

Egy állatorvos-hallgató dolgozatában szereplő kutatás szerint 211 megkérdezett állatorvosból több mint 10% egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre végez eutanáziát, holott az állatvédelmi törvény világosan fogalmaz: “Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.” (Ávt. 11.§ (1) bek.) Még szakszerűen sem. A helyhiány, az anyagi nehézségek vagy más emberi tényezők nem számítanak elfogadható indoknak. Mi lehet a következménye annak, ha egy állatorvos egy talán tulajdonos, talán más jogi státuszban lévő személy kérésére elaltat a rendelőjében egy egyébként egészséges állatot? Büntetőjogi, közigazgatási jogi vagy etikai eljárás tárgya, ha valaki a nyílt utcán szíven döf előzetes kábítás nélkül egy...