A hagyományos büntetőbíróság ítélkezése valószínűségeken alapszik, hiszen a múltbeli történést teljességében megismerni nem lehetséges. A jelenlegi ítéletek jogi nyelvről matematikai nyelvre való lefordítása azt jelenti, hogy – páldának okáért – a bemutatott bizonyítékok fényében 85%-nál nagyobb az esélye, hogy egy adott gyanúsított követte el az adott bűncselekményt. Az MI alkalmazása a büntetőjog területén választást is jelent: az emberi bíróság vagy a program valószínű igazságát fogadjuk-e el hitelesebbnek. A Magyarországon regisztrált állatkínzás bűncselekmények száma az ENYÜBS adatai szerint: 2013: 867, 2014: 801, 2015: 761, 2016: 547, 2017: 539, 2018: 545, 2019: 586, 2020: 700. Fontos megjegyezni, hogy az állatkínzás bűncsselekmény esetén...
Mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az állatkínzások visszaszorítása érdekében
Előrejelezhető-e az állatkínzások elkövetőinek visszaesési mutatója algoritmus segítségével?
A kutyaugatás okozta konfliktus megoldási lehetőségei
Milyen jogi eszközök állnak rendekezésére annak, akit zavar, hogy hangos a szomszéd kutyája? Mire számíthat a gazdi? - Az egyes eljárások előnyei, hátrányai és várható következményei!
Merre tovább, állatvédelem? - Egy hiánypótló kiadvány! - Bemutatták az Állatvédelmi jog című szakkönyvet
A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésről készült videó teljes terjedelmében megtekinthető itt!
Az állat ideiglenes, majd végleges elhelyezésének kérdései a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban
Egy adott állat sorsa mindannyiunk felelőssége, elsősorban az állattartóé, aztán a környezeté, amely nem lehet közömbös, ha az állattartó az állattal rosszul bánik, s a bejelentés beérkeztétől a hatóságé is, hogy az állat számára legmegfelelőbb döntést hozza meg. Jelen cikk tárgya az állat ideiglenes majd végleges elhelyezésének jogszabályi alapja és joggyakorlata a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban. Az intézkedés alapja az Ávtv. 45/B. §. A hatáskört az FVMR. 6. § (1) bek. biztosítja. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, állatvédelmi szakjogász, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza. Letöltés
Az ebrendészeti hozzájárulás jogszabályi háttere és gyakorlata
Jelen elemzés bemutatja az ebrendészeti hozzájárulás jogintézményének jogtörténetét, jogszabályi hátterét és gyakorlati megvalósítását, valamint tárgyalja a helyi rendeletek hatályos szabályozását, a szabályozás során felmerülő jogértelmezési kérdéseket. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, állatvédelmi szakjogász, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza. Letöltés
Az ügyészség büntetőjogi és közérdekvédelmi feladatai az állatvédelemben
Hogyan és miért lehet valakit eltiltani az állattartástól? Hogyan minősülhet egy szabálytalan kerítés tiltott vadászati eszköznek? - Ezekre a kérdésekre is választ kapunk!
Időszerűvé vált az ebösszeírás jogintézményének újragondolása és újraszabályozása
Szakértői észrevételek és javaslatok!
Gondolatok az ebösszeírásról
Az Állatvédelmi Törvény a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat részére az alábbi szerepek ellátását határozza meg kötelező és szabadon vállalható feladatként az állatvédelem területén: az önkormányzatok kötelező feladata az ebösszeírás, a kóbor ebekkel kapcsolatos feladatok ellátása, az állati eredetű melléktermék elszállításával, ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása, vállalható feladata az ebrendészeti hozzájárulás meghatározásával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet. Jelen cikk bemutatja az ebösszeírás jogintézmény jogtörténetét, jogszabályi hátterét és gyakorlati megvalósítását, külön hangsúlyt helyezve azon pontokra, amelyek tekintetében időszerűvé vált a...
A veszélyesnek minősített ebek tartásának jogi szabályozása
Hazánkban a veszélyes eb fogalmát az ún. „pitbull törvény”, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet vezette be. A jogszabály megkülönböztette a természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes ebet (pit bull terrier és keverékei), valamint a veszélyesnek minősített ebeket. A 49/2010. (IV. 22.) AB határozat 2010. szeptember 30-ával megsemmisítette a „pitbull törvényt”. A veszélyes eb ettől kezdve kizárólag az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb. Jelen cikk célja tájékoztatást nyújtani a veszélyessé minősített ebek tartására vonatkozó rendkívül szigorú szabályozásról. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi...
