A jegyző, mint állatvédelmi hatóság teendői eb által okozott sérülés bejelentése esetén.
hír
Elismerték az Év Állatvédő Jogászait és Rendőreit
Szakmai díjakat adtak át az Állatok Világnapja alkalmából az Igazságügyi Minisztériumban.
Szolgálati kutyák és lovak - az állatvédelem szerepe a bűnmegelőzésben
Egy különleges hiánypótló kurzus az állatvédelmi képzésben!
hír
Európai viszonylatban is egyedülálló Nemzetközi fenntartható állatvédelmi szakjogászképzés a pécsi jogi karon!
Az új, két féléves levelező képzés tervezetten a következő tanávben indul. - Amit tudni érdemes!
hír
Elsőfokú állatvédelmi hatóságok továbbképzése - Ingyenes e-learning program a közszférában tevékenykedők számára
2024 szeptemberétől a Probono továbbképzési platform honlapján - elérhető ITT!
hír
Jogi szakokleveles állatvédelmi szakember és állatvédelmi szakjogász képzések térítésmentesen!
Augusztus 15-dikéik lehet még jelentkezni!
publikáció
Állatelhagyás-e a TNR módszer?
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület számára eddig országosan összesen két jegyzői eljárás ismert azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor a kóbor macska- és kutyapopulációt az ún. TNR-módszerrel („TNR” vagyis: trap-neuter-return, csapdázz-ivartalaníts-helyezd vissza eredeti élőhelyére) szabályozni kívánó állatvédelmi szervezetek ellen a jegyző mint állatvédelmi hatóság eljárást indított, mivel álláspontja szerint a befogással az állatvédő szervezet pártfogásába, gondozásába, felügyelete alá került kóbor, gazdátlan állatok eredeti élőhelyre visszahelyezése már állatelhagyást valósít meg az állatvédelmi törvény vonatkozó szakaszai értelmében. Jelen írás azt elemzi, hogy valóban állatelhagyásnak minősül-e az önkormányzat kötelező közfeladatát képező kóborállat-befogás és elszállítás óriási terhét állatvédelmi eszközökkel enyhítő TNR-metódus. A Szerző a...
Hatékonyabb állatvédelmi eljárások - Képzéssorozat jogalkalmazóknak
Magyarország legteljesebb, ingyenesen elérhető, lektorált és olvasószerkesztett állatvédelmi tananyaga!
Sérti-e az alaptörvényt, ha a jogalkalmazó jogszabályi keretek nélkül hozhat döntést?
Az Alkotmánybíróság szerint különösen aggályos jogkövetkezményeket idézhet elő az állatvédelmi törvény egy rendelkezése. A testület jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést!
publikáció
Mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az állatkínzások visszaszorítása érdekében – Előrejelezhető-e az állatkínzások elkövetőinek visszaesési mutatója algoritmus segítségével?
A hagyományos büntetőbíróság ítélkezése valószínűségeken alapszik, hiszen a múltbeli történést teljességében megismerni nem lehetséges. A jelenlegi ítéletek jogi nyelvről matematikai nyelvre való lefordítása azt jelenti, hogy – páldának okáért – a bemutatott bizonyítékok fényében 85%-nál nagyobb az esélye, hogy egy adott gyanúsított követte el az adott bűncselekményt. Az MI alkalmazása a büntetőjog területén választást is jelent: az emberi bíróság vagy a program valószínű igazságát fogadjuk-e el hitelesebbnek. A Magyarországon regisztrált állatkínzás bűncselekmények száma az ENYÜBS adatai szerint: 2013: 867, 2014: 801, 2015: 761, 2016: 547, 2017: 539, 2018: 545, 2019: 586, 2020: 700. Fontos megjegyezni, hogy az állatkínzás bűncsselekmény esetén...
