Címke: alkotmányjog

AB előtt a passzív engedetlenség

AB előtt a passzív engedetlenség

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány az Alkotmánybírósághoz fordult nemrégiben a 32/2007 (III. 06.) Korm. rendelet 3.§-ának 2007. március 6–i hatállyal történő megsemmisítése érdekében, annak alkotmányellenessége miatt.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának értelmezése a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány tükrében

A mû teljes címe: A hátrányos megkülönböztetés tilalmának értelmezése a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány tükrében, különös tekintettel a nemek közötti diszkriminációra Diszkrimináció. Egy mindannyiunk számára ismerõsen csengõ latin eredetû szó. Jelentése hátrányos különbségtétel, az egyenlõ elbánás elvével ellentétes eljárás. Aki diszkriminál, az hátrányos, megkülönböztetõ intézkedéseket alkalmaz. Az egyes emberi tulajdonságok, sajátosságok alapján való hátrányos megkülönböztetés történelme egészen az ókorig nyúlik vissza. Szinte minden társadalmi korban megjelent és létezett, mai világunk sem mentes ettõl a gondolkodásmódtól. Ezért éreztem fontosnak, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, ezen belül is a nemek közötti diszkriminációval foglalkozzak dolgozatomban. Dolgozatom témája, tárgya és egyben célja a...

AB döntés a TB-járuklékfizetési alapok közötti választás lehetőségéről

AB döntés a TB-járuklékfizetési alapok közötti választás lehetőségéről

Az Alkotmánybíróság (Ab) hivatalból eljárva 2007. június 19-én hozott határozatában megállapította: az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett el azáltal, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében nem biztosította a kezd egyéni vállalkozók számára a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét.

AB a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegéséről

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2007. június 19-én kelt határozatában elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló azon indítványokat, amelyek szerint az Országgyűlés nem teljesítette az Alkotmány 70/A. § (2) bekezdéséből következő jogalkotói feladatát, mivel a Büntet törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) nem nyilvánította önálló bűncselekménnyé a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegését.

Az Alkotmánybíróság a jogegységi eljárás rendjéről

Az Alkotmánybíróság a jogegységi eljárás rendjéről

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2007. június 19-én elutasította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja, 30. § (1) és (2) bekezdése, illetve a III. Fejezet egésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt.

AB: megmarad a kötelező oltás

AB: megmarad a kötelező oltás

Az Alkotmánybíróság 2007. június 19-én határozatot hozott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a kötelező védőoltásokra vonatkozó szabályait kifogásoló indítványokkal összefüggésben.

Rendõrségi kamerás térfigyelés Magyarországon

„Ha valaki a közterületi térfigyelõ kamerák (CCTV1) kérdéskörében keresésbe kezd, szinte bizonyos, hogy elõször (és többségében) privacy-védõk által létrehozott és szerkesztett honlapokra bukkan, melyek az orwelli disztópia megvalósulását emlegetik a kamerákkal kapcsolatban, illetve a személyes adatok és a magánszféra sérelmét. Ha kitartóan kutatunk, olyan véleményekkel is találkozhatunk, melyek szerint – a közbiztonság érdekében – a technika igenis legyen a hatóságok, az ember, s végsõ soron a „köz”, azaz az egész társadalom szolgálatában. Ennek megfelelõen – állítják – minél több a térfigyelõ kamera, annál nagyobb biztonságban vagyunk, a delictumok száma jelentõsen csökken, mindezek eredményeképpen az emberek biztonságérzete is megnõ, sõt ez...

Döntés-elõkészítés és nyilvánosság

„…Nem véletlen tehát, hogy Alkotmány a közérdekû adatok nyilvánosságához való jogot a véleménynyilvánítási szabadsággal együtt, az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantálja. Természetesen a közérdekû adatok megismerésének joga nem csak a döntés meghozatalában felhasznált adatokra terjed ki, hanem minden közérdekû adatra. A közérdekû adat meghatározását a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (továbbiakban: Avtv.) találhatjuk, melyet az Alkotmány kötelezése alapján az országgyûlés 1992. október 27.-én fogadott el. A jelen dolgozatban azonban csak azon közérdekû adatokkal kívánok foglalkozni, melyek a döntés-elõkészítés során keletkeztek….” A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Alkotmányjog tagozatában...

A Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordul a kordon ügyében

A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek tartja a rendőrségi törvény azon szakaszát, amely alapján lehetséges volt közel öt hónapon keresztül lezárni a Kossuth teret. Ezért a Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet indítványa szerint alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül úgy zárhat le területeket, hogy a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát.