Az Alkotmánybíróság (Ab) hivatalból eljárva 2007. június 19-én hozott határozatában megállapította: az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett el azáltal, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében nem biztosította a kezd egyéni vállalkozók számára a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét.
hír
AB a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegéséről
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2007. június 19-én kelt határozatában elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló azon indítványokat, amelyek szerint az Országgyűlés nem teljesítette az Alkotmány 70/A. § (2) bekezdéséből következő jogalkotói feladatát, mivel a Büntet törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) nem nyilvánította önálló bűncselekménnyé a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegését.
Az Alkotmánybíróság a jogegységi eljárás rendjéről
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2007. június 19-én elutasította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja, 30. § (1) és (2) bekezdése, illetve a III. Fejezet egésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt.
AB: megmarad a kötelező oltás
Az Alkotmánybíróság 2007. június 19-én határozatot hozott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a kötelező védőoltásokra vonatkozó szabályait kifogásoló indítványokkal összefüggésben.
publikáció
Rendõrségi kamerás térfigyelés Magyarországon
„Ha valaki a közterületi térfigyelõ kamerák (CCTV1) kérdéskörében keresésbe kezd, szinte bizonyos, hogy elõször (és többségében) privacy-védõk által létrehozott és szerkesztett honlapokra bukkan, melyek az orwelli disztópia megvalósulását emlegetik a kamerákkal kapcsolatban, illetve a személyes adatok és a magánszféra sérelmét. Ha kitartóan kutatunk, olyan véleményekkel is találkozhatunk, melyek szerint – a közbiztonság érdekében – a technika igenis legyen a hatóságok, az ember, s végsõ soron a „köz”, azaz az egész társadalom szolgálatában. Ennek megfelelõen – állítják – minél több a térfigyelõ kamera, annál nagyobb biztonságban vagyunk, a delictumok száma jelentõsen csökken, mindezek eredményeképpen az emberek biztonságérzete is megnõ, sõt ez...
publikáció
Döntés-elõkészítés és nyilvánosság
„…Nem véletlen tehát, hogy Alkotmány a közérdekû adatok nyilvánosságához való jogot a véleménynyilvánítási szabadsággal együtt, az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantálja. Természetesen a közérdekû adatok megismerésének joga nem csak a döntés meghozatalában felhasznált adatokra terjed ki, hanem minden közérdekû adatra. A közérdekû adat meghatározását a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (továbbiakban: Avtv.) találhatjuk, melyet az Alkotmány kötelezése alapján az országgyûlés 1992. október 27.-én fogadott el. A jelen dolgozatban azonban csak azon közérdekû adatokkal kívánok foglalkozni, melyek a döntés-elõkészítés során keletkeztek….” A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Alkotmányjog tagozatában...
Népszavazás: törvénymódosítást kezdeményez a Fidesz és a KDNP
A választási eljárásról szóló törvény népszavazásra vonatkozó szabályainak módosítását kezdeményezi a Fidesz és a KDNP – jelentette be Orbán Viktor.
hír
A Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordul a kordon ügyében
A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek tartja a rendőrségi törvény azon szakaszát, amely alapján lehetséges volt közel öt hónapon keresztül lezárni a Kossuth teret. Ezért a Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet indítványa szerint alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül úgy zárhat le területeket, hogy a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát.
Jogvédők a “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” elnevezésű új szabálysértés alkotmányellenességéről
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek közös álláspontja szerint a 32/2007. (III. 6.) Kormányrendelet, mely az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet módosításával egy új szabálysértési tényállást állapított meg, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.
A Magyar Helsinki Bizottság aggályosnak tartja a “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértésének sürgős hatálybaléptetését és a rendelkezés szabályozási szintjét.
A Magyar Helsinki Bizottság aggályosnak tartja, hogy a Kormány mindössze öt napot hagyott a “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértését létrehozó 32/2007. (III. 6.) Kormányrendelet hatálybalépésére.
