Míg a közvetlen demokrácia újkori története évszázadokban mérhető a nyugati világban, addig a kelet- és közép-európai térségben ezek a formák jóval újkeletűbb jelenségek. A sajátos kelet- és közép-európai sors, a periféria-szerep arra kényszerített ezeket az államokat, hogy igen rövid idő alatt magukévá tegyék a közvetlen demokrácia nyugati világban már bevált gyakorlattá vált intézményeit, mégpedig a térség viszonyainak megfelelően. Nem alkottak gyökeresen újat, de a régi formákat új, „kelet- és közép-európai tartalommal” töltötték fel. A népszavazás a közvetlen demokrácia egyik legfontosabb megnyilvánulása. Antal Attila elemzésben a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia (országos) népszavazási gyakorlatát mutatja be, nagy hangsúlyt helyezve az...
Középpontban az alapjogok I. – Vitatott minimum
Az egyre gyakoribb, az ország életét megbénító sztrájkok nyomán a munkáltatói érdekképviseletek, valamint a szakjogászok az 1989-ben született törvényi szabályok újragondolását javasolják.
Alkotmányos eszmecsere
A Bajza-szalon összejövetelén osztotta meg gondolatait a hallgatósággal Zlinszky János volt alkotmánybíró és Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetője.
A népszavazás intézményének újragondolását javasolja az Eötvös Károly Intézet
A népszavazás intézményének újragondolását javasolja az Eötvös Károly Intézet, amely szerint politikai konszenzusra van szükség az alkotmányt is érintő kérdésben. Az intézet állásfoglalását kedden juttatta el az MTI-hez.
Szabályozatlan a jogszabályok helyesbítésének módja
Az Alkotmánybíróság (Ab) március 18-án – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés jogalkotási feladatának elmulasztásával az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét sért alkotmányellenes helyzetet idézett el azzal, hogy nem szabályozta a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyesbítésének módját. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2008. december 31-ig tegyen eleget.
Az alkotmányjogász szerint be nem jelentett rendezvényen résztvevő maga is jogsértő
A rendőrségnek a magyar jog szerint nem volt mérlegelési lehetősége a nemzeti ünnep estéjén, hogy mit tegyen, amikor a bejelentésben foglaltaktól eltérően vonulni kezdett a tömeg: mérlegelés nélkül fel kellett oszlatnia azt. A be nem jelentett rendezvényen résztvevők pedig maguk is jogsértést követtek el – mondta Kolláth György alkotmányjogász a távirati iroda érdeklődésére hétfőn.
Népszavazásra készülve
A köztársasági elnök 2008. március 9-re országos népszavazást írt ki három kérdésben. Röviden ismertetjük a népszavazás hazai szabályozását és közöljük az eddigi országos népszavazások adatait.
Nyitott Alkotmánybíróság- Megjelent az Alkotmánybíróság 2007-es évkönyve
2008. január 30-án mutatta be Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke a taláros testület 2007-es évkönyvét egy sajtótájékoztató keretében, ahol az elnök szóban is értékelte az Alkotmánybíróság működését.
Alkotmánysértő tb-törvények
A jogbiztonság és a jogegyenlőség elvébe ütközik a potyautasokkal kapcsolatos jogi szabályozás, illetve a decemberben elfogadott és a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaküldött egészségbiztosítási törvény a Magyar Hírlapnak nyilatkozó alkotmányjogászok szerint.
Az Alkotmánybíróság – a HuMuSz beadványára – alkotmányellenesnek nyilvánította a szemétlerakók védőtávolságának csökkentését
Az Alkotmánybíróság 2007. december 17-én – a HuMuSz beadványára – alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a törvénymódosítást, amely a regionális hulladéklerakók településektől való védőtávolságát 1000 méterről 500 méterre, a repülőterektől előírt védőövezetet pedig 15 km-ről 13 km-re csökkentette. A fenti védőtávolságokat az Országgyűlés három éve, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosításával változtatta meg.
