A parlamenti képviselők kétharmados többségének technikai lehetősége van arra, hogy megváltoztassa az Alkotmány szövegét, bármit beleírjon Magyarország legfontosabb jogi dokumentumába – és ezt az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja felül.
Könyvbemutató: Túl a szövegen – Értekezés az alkotmányról
Megjelent Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen – Értekezés az alkotmányról című könyve, melyben a szerző a húszéves alkotmány tartalmát és értelmezésének módszertanát vizsgálja.
Alkotmányjogász egy párt és szakszervezet közötti megállapodásról
Lövétei István alkotmányjogász szerint nem lehet eleve kijelenteni, hogy jogellenes egy politikai párt és egy rendvédelmi szerv szakszervezete között kötött megállapodás, azonban egy ilyen megegyezésből nagyon komoly problémák is következhetnek, amely a szakszervezeti és a rendőri tevékenység diszfunkcionalitásához vezethet.
Alkotmányellenes objektivitás
A Zala Megyei Bíróság két közigazgatási perben is – az objektív felelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányellenessége megállapítása végett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.
Gyűlöletbeszéd – Többség szerint indokolatlan az alkotmánymódosítás
A parlamenti vitában egyértelművé vált, hogy az Országgyűlés nem fogja megszavazni azt a kétharmados alkotmánymódosítást, amely a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb fellépés megteremtését tenné lehetővé. Az előterjesztés általános vitája kedden kezdődött.
MSZP-kongresszus – Alkotmányjogász szerint az alaptörvény nem teszi lehetővé a kormányfői konstruktív bizalmatlansági indítványt
Az alkotmány szellemével ellentétes, ha a kormányfő konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen – mondta Gulyás Gergely alkotmányjogász, a Szabadság Kör tagja szombaton.
Alkotmánymódosítási javaslat a gyűlöletbeszéd ellen
A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapvető jogának gyakorlása során is tilos és szigorúan büntetendő a gyűlöletkeltés, a faji felsőbbrendűségre alapozott eszmék terjesztése – tartalmazza az a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat, amely a gyűlöletbeszéd elleni alkotmánymódosításra irányul.
Kormány – Alkotmánymódosítás a szólásszabadság korlátozására
Alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány a szólásszabadság korlátozására – erről Gyurcsány Ferenc beszélt a Hírszerző hírportálnak adott, hétfő reggel megjelent interjújában. A cigánysággal szembeni ellenérzések kapcsán a miniszterelnök azt mondta: ezek a konfliktusok rövid távon csak enyhíthetők, a helyzet rendezésére csak hosszú távon van lehetőség.
Alkotmányossági problémához vezethet egy új választás
Az Országgyűlés önfeloszlatása “sima feles” döntést igényel, de egy ilyen döntéssel “elcsúszhat” minden olyan, az “alkotmányban kisakkozott” időpont, ami azt szavatolta volna, hogy az Országgyűlésben győztes párt ne választhasson neki kedvező személyeket egyébként független tisztségekre – mondta Kolláth György alkotmányjogász szerdán.
publikáció
A magyar köztársasági elnöki vétó intézménye az elnöki modellek nemzetközi összehasonlítása tükrében
A köztársasági elnöki vétó intézménye fontos szerepet tölt be a jogi- és politikai felépítmények életében: a hatalmi ágak rendszerében ez az a „köldökzsinór”, amely összekapcsolja a köztársaság első emberét a jogalkotó hatalommal. Antal Attila tanulmánya az elnöki vétó intézményét, annak jogi-politikai tartalmát, a különböző országokban kialakult elnöki modelleket vizsgája az alap és a felépítmény viszonyrendszerében, valamint a politikai-történelmi helyzet tükrében. A szerző a nemzetközi vonatkoztatás-rendszerében részletes elemzést nyújt a hazai elnöki vétó kapcsán felmerülő legfontosabb kérdésekre, inkoherenciákra és inkonzisztenciákra vonatkozóan. A szerző a Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának végzős hallgatója. Letöltés
