Címke: Alkotmánybíróság

Indokok nélküli felmondás

Nem alkotmányellenes, ha a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt a munkavállaló kivételes esetben nem kap lehetőséget a tervezett intézkedés indokainak megismerésére, a felhozott kifogások elleni védekezésre – ismertette döntését az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság 2003. szeptember 8-9 -i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjén szerepel a választási eljárásról szóló törvénynek a választójogosultság nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezését megkérdőjelező indítvány. A testület megvitatja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az építésügyi bírsággal összefüggő szabályozását támadó indítványt. Egy indítványozó a Munka Törvénykönyvnek a rendkívüli felmondásra vonatkozó egyik szabályát kifogásolja. Egy másik indítványozó szerint az alaptörvénybe ütközik az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos rendelkezése. A testület tárgyalja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szólót törvény egyes szabályait támadó indítványt. Az Alkotmánybíróság foglakozik a Büntető Törvénykönyvnek a rendbontásra vonatkozó szabályozását kifogásoló indítvánnyal. Az Alkotmánybíróság megtárgyalja azt az indítványt,...

Az Alkotmánybíróság 2003. szeptember 1-2 -i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság folytatja a Rendőrségről szóló törvény alkotmányosságát megkérdőjelező indítvány tárgyalását. A testület megvitatja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az építésügyi bírsággal összefüggő szabályozását támadó indítványt. Egy indítványozó a Munka Törvénykönyvének a rendkívüli felmondással kapcsolatos egyik szabályát kifogásolja. Egy másik indítványozó szerint az alkotmányba ütközik az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvénynek az alapilletménnyel összefüggő szabályozása. A testület elé kerül az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az alkotmányjogi panaszra vonatkozó rendelkezését vitató indítvány. A testület napirendjén szerepel az az indítvány, amely szerint alkotmányellenes a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési...

A fejkendő nem felmondási ok

A német alkotmánybíróság csütörtökön megerősítette, hogy áruházban nem mondhatnak fel valakinek csupán azért, mert állandóan hordja a muzulmán nők vállat is betakaró fejkendőjét.

Az AB dönthet a prostituáltakról

Újpest polgármestere az Alkotmánybíróságtól vár döntést a türelmi zónákról. Derce Tamás szerint a kijelölendő zónák intézménye ellentétes egy 1950-es nemzetközi egyezménnyel, amely tiltja a bármilyen formában államilag intézményesített prostitúciót.

A homoszexualitás társadalmi megítélése a büntetõjog, illetve a 37/2002 (IX.4.) AB határozat tükrében

A szerzõ tavaly végzett a PPKE ÁJK-n, kriminológia tanszékre írva e témából a szakdolgozatát. Részlet a tanulmány bevezetõjébõl: “Az európai tudományos gondolkodás jellemzõje a társadalmi jelenségekkel kapcsolatosan a kategorizálás. A homoszexualitás olyan ellentmondásos társadalmi jelenség, amelynek fogalmi meghatározásánál szükségszerûen merülnek fel dichotómiák. A téma talán legjellemzõbb megközelítési módja a közügy-magánügy kettõssége… Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy a homoszexualitás hazai büntetõjogi múltjának és jelenének bemutatásával és elemzésével – elsõsorban a Btk. 199.§ kapcsán – feltárja az e jelenség megítélésében uralkodó jellegzetességeket, azokat az elõítéletekkel terhelt, a valódi problémákat megkerülõ beidegzõdéseket, melyek nemcsak a közgondolkodásban, hanem a látszólag elõre mutató...

Holló András az Alkotmánybíróság új elnöke

Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén, Budapesten, a helyettes elnök Erdei Árpád lett – tájékoztatta az Alkotmánybíróság közleményben az MTI-t.

Nem alkotmányellenes a szociális törvény

Az Alkotmánybíróság szerint nem ellentétesek az alaptörvénynek az önkormányzatok autonómiáját védő szabályaival, nem sértik a jogbiztonság követelményét és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alapvető jogot sem a 2001 májusában elfogadott egészségügyi törvénycsomag rendelkezései.

Ab: a kilakoltatás nem sért szociális jogokat

A tulajdonjog védelme fontosabb a szociális biztonsághoz való jognál – derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos állásfoglalásából. Eszerint alkotmányos az a rendelkezés, mely szerint a jegyző intézkedhet az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről. Az állam csak akkor köteles fedelet adni a kilakoltatottak feje felé, ha közvetlen életveszély fenyegeti őket – mondta ki az Ab.