Az EU bel- és igazságügyi miniszterei jóváhagyták a prümi szerződés az összes tagállamra való kiterjesztését, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok hozzáférjenek egymás ujjlenyomatokat és DNS mintákat tároló rendszereihez. A miniszterek a vízuminformációs rendszer létrehozását is támogatták.
A TASZ véleménye az adatvédelmi jog változásairól
A májusban közzétett, a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számára is elfogadható, de az előterjesztés több tekintetben pontosításra, kiegészítésre szorul – áll a szervezet közleményében.
Prümi szerződés: DNS-adatok cseréje a bűnözés és terrorizmus ellen
A prümi szerződés a DNS-adatok tagállamok közötti cseréjét teszi lehetővé. Ez a DNS-adatokokról és ujjlenyomatokról szóló információk cseréjét könnyíti meg a tagállamok között a határokon átnyúló bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni harc érdekében, valamint az illegális migrációval összefüggésben. Az EP támogatta a szerződés kiterjesztését az összes tagállamra.
Európai vízuminformációs rendszer
A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépők vízumkérelmeinek szabályozásáról és rövid távú tartózkodást lehetővé tevő vízumaival kapcsolatos adatbázis felállításáról szavazott az EP csütörtökön. A szöveg a Tanáccsal folytatott megállapodás eredménye, ezért valószínű, hogy a jogalkotási folyamat első olvasatban lezárulhat.
EP: Fokozottan védenék a személyes adatokat
Egyértelmű, büntető intézkedéseket is kilátásba helyező szabályozásra van szükség a tagállamok belső adatvédelmi rendelkezéseit megsértőkkel szemben – áll a parlament plenáris ülésére kerülő szövegben. A Martine Roure (szocialista, francia) által jegyzett jelentés több módosítást tartalmaz a Tanács javaslatához képest a személyek adatainak biztonsági okokból történő felhasználásával kapcsolatban.
A “a legjobb adatvédelmi gyakorlatért az európai közszolgáltatásban” című nemzetközi pályázatról
Madrid Önkormányzatának Adatvédelmi Hatósága immár negyedik alkalommal hirdet meg pályázatot “a legjobb adatvédelmi gyakorlatért az európai közszolgáltatásban” címmel, jelenleg természetesen a 2007. évre vonatkozóan.
Célkeresztben a Google
Az Európai Unió adatvédelmi jogi szempontból kifogásolhatónak tartja, hogy a Google akár két évig is megőrzi az általa működtetett keresőprogram felhasználóira vonatkozó egyes személyes adatokat.
Nem azonosítható a beteg a nyilvános várólistáról
Az elmúlt napokban – pontatlanul fogalmazott nyilatkozatok hatására – „kórházi várólista-ügyben” jelzések tucatjai érkeznek az Adatvédelmi Biztos Irodájához. Felháborodottan tiltakoznak az ellen, hogy személyes adataik az ún. várólistákon nyilvánosságra kerüljenek.
publikáció
Rendõrségi kamerás térfigyelés Magyarországon
„Ha valaki a közterületi térfigyelõ kamerák (CCTV1) kérdéskörében keresésbe kezd, szinte bizonyos, hogy elõször (és többségében) privacy-védõk által létrehozott és szerkesztett honlapokra bukkan, melyek az orwelli disztópia megvalósulását emlegetik a kamerákkal kapcsolatban, illetve a személyes adatok és a magánszféra sérelmét. Ha kitartóan kutatunk, olyan véleményekkel is találkozhatunk, melyek szerint – a közbiztonság érdekében – a technika igenis legyen a hatóságok, az ember, s végsõ soron a „köz”, azaz az egész társadalom szolgálatában. Ennek megfelelõen – állítják – minél több a térfigyelõ kamera, annál nagyobb biztonságban vagyunk, a delictumok száma jelentõsen csökken, mindezek eredményeképpen az emberek biztonságérzete is megnõ, sõt ez...
A Parlamenthez fordult a TASZ a nem létező Tölgyessy-bizottság ügyében
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet a parlamenti frakciók segítségét kéri azután, hogy egy jogerősen lezárult perben kiderült: a kormány valótlanul állította, hogy létezne a “Tölgyessy-bizottság”
