A Szombathelyi Városi Bíróság 2004. június 10-i elõzetes döntéshozatal iránti kérelemének a magyar jogtudomány már eddig is kiemelt figyelmet szentelt. Ennek a különleges érdeklõdésnek egyrészt az volt az oka, hogy a szombathelyi végzés a korábbi közvélekedéssel szemben valóban az elsõnek kijáró jogtörténeti rangra emelkedett, ugyanis csaknem két héttel megelõzte az elsõ magyar elõzetes döntéshozatali kérelemnek vélt 2004. június 24-én kelt fõvárosi bírósági végzést.
A szombathelyi végzéssel kapcsolatos különös érdeklõdést indokolta továbbá az is, hogy jelentõs szakmai reményt táplált a Polgári Törvénykönyv rosszul sikerült jogharmonizációs lépésnek tekinthetõ 209. §-ának az Európai Bíróság közremûködésével eszközölhetõ lehetséges javítására vonatkozóan1.
Az elsõ magyar elõzetes döntéshozatal iránti kérelem végül azzal is kivívta az elismerést, hogy a benne szereplõ kérdéseket közösségi jogi szempontból megalapozottnak, szabatosnak és precíznek minõsítette a jogirodalom. A végzés tehát közösségi jogi és polgári jogi szempontból is megtermékenyítette a magyar jogi gondolkodást.
