A következõ 5 hétben részleteket közlünk Dr. Magyar Elemér ügyvéd úr “Kezdõ bûnözõk kézikönyve” c. mûvébõl. Amennyiben az írást érdekesnek találta, szerkesztõségünk megadja Önnek a szerzõ elérhetõségét, és Ön is rendelhet ezen rendhagyó és felettébb szórakoztató kiadványból.
Kezdõ bûnözõk kézikönyve
BBS-Info Kft., 2001
ISBN 963 440 154 6
Terjedelem: 215 oldal
Ára: 970 Ft
Elõszó
Írásomat elsõsorban azoknak ajánlom, akiknek a pénzmosásról a nadrágban felejtett ezres, a kerítésrõl pedig a kertjük széle, és nem egy strici jut az eszükbe.
%i%kbkfedlap.gif%ii%
Remélem, eme könyvecskét kellõ haszonnal forgatják majd mindazok, akik még nem szánták rá magukat az elsõ bûncselekményük elkövetésére, de azok is, akik – akár tud róla a hatóság, akár nem – már túl vannak rajta. Ahogyan filozófus hajlamú nyomozó ismerõsöm szokta fennhangon emlegetni a harmadik korsó tájékán: õ kétféle embert ismer, aki már volt, s aki ezután lesz büntetve.
Ha az emberiség fejlõdéstörténetét a kriminalisztika és kriminológia sajátos optikáján keresztül tanulmányozzuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a marxista-leninista téveszmékkel ellentétben az embert nem a munka tette emberré, hanem a bûnözés. Állítom, a fáról is azért merészkedtünk le annakidején, hogy gyorsabban utolérhessük és agyonverhessük a szomszédos törzs tagjait. Vagy saját testvérünket, mint az irigy Káin. Késõbb a gyilkolás és rablás technikája egyre gyorsuló ütemben fejlõdött, a tudományos haladás élvonalát mindig ez jelentette.
%i%rab-bomba.jpg%ii%
A földgolyóbis különféle szegleteiben azóta is folyamatosan, váltakozó intenzitással dúl a népek közötti ellenségeskedés, idõnként a nyílt háborúskodás, ami a büntetõjog szakkifejezéseire lefordítva nem jelentett és valójában ma sem jelent mást, mint: tiltott határátlépést, betörést, rablást és kifosztást; aztán mindenféle terrorcselekményeket, gyilkosságokat, erõszakos közösülést, és így tovább. Csakhogy amennyiben ezeket a deliktumokat a Haza, az Isten vagy a magasztos Igazság nevében, netán az Emberi Jogok védelme érdekében a politikusok parancsára tömegesen követik el, azt hõstettnek, mindezeket együttesen utólag történelemnek hívják, viszont, ha az egyes ember a saját elhatározásából vetemedik ilyesmire – hivatkozzék bár a szerencsétlen mentségül bármire -, ugyanezeket bûncselekménynek, múltbeli összességüket pedig priusznak nevezik.
Folytatása következik…
