A tanulmány az Árpád-házi királyok büntető törvénykönyveit mutatja be, azt a törvényalkotó munkát, amit Szent István király kezdett el, majd Szent László és Könyves Kálmán folytatott, akik így méltán nyertek elhelyezést együttesen a mindenkori magyar joggyűjtemények élén. A műből megtutható, mely királyunk, hogyan intézkedett pl. az egyház működésének biztosításáról, a királyi és magántulajdon védelméről, ezen belül is elsősorban az új rend alapjait jelentő földbirtok és a rajta élő népek tulajdonáról. Leírja továbbá az adott korszakban leggyakrabban előforduló bűncselekmények és vétkek büntetési módjait valamint a nők jogi helyzetét érintő cselekményeket egyaránt.

A Szerző bírósági titkár.