Az elmúlt évtizedekben – részben az életviszonyok bonyolultabbá válása okán – egyre többen foglalját írásra végakaratukat. A hagyatéki eljárásban a közjegyző már ritkán találkozik az örökhagyó által saját kezűleg írt és aláírt végrendelettel, viszont egyre gyakoribbak az ügyvédi, közjegyzői közreműködéssel létrejött végintézkedések.
A tanulmány a végrendelet alaki követelményeit, valamint az alakszerűség megsértése miatti érvénytelenség jogintézményét mutatja be. Az első rész röviden értelmezi végintézkedésen alapuló öröklés elsőbbsége, a végintézkedési szabadság, valamint a végrendelet fogalmakat, a második rész a közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet, a szóbeli végrendelet, valamint a közös végrendelet alakszerűségének szabályait, míg a harmadik rész a végrendelet alaki okból való érvénytelenségét, az érvénytelenség megállapítására irányuló eljárást, végül pedig az érvénytelenség jogkövetkezményeit tárgyalja.
Az írás részletesen sorra veszi azokat az alakszerűségeket, melyek megtartása szükséges ahhoz, hogy az örökhagyó végakarata halála után ténylegesen érvényesülhessen.
A Szerző bírósági titkár.
