A hagyományos büntetőbíróság ítélkezése valószínűségeken alapszik, hiszen a múltbeli történést teljességében megismerni nem lehetséges. A jelenlegi ítéletek jogi nyelvről matematikai nyelvre való lefordítása azt jelenti, hogy – páldának okáért – a bemutatott bizonyítékok fényében 85%-nál nagyobb az esélye, hogy egy adott gyanúsított követte el az adott bűncselekményt. Az MI alkalmazása a büntetőjog területén választást is jelent: az emberi bíróság vagy a program valószínű igazságát fogadjuk-e el hitelesebbnek.
A Magyarországon regisztrált állatkínzás bűncselekmények száma az ENYÜBS adatai szerint: 2013: 867, 2014: 801, 2015: 761, 2016: 547, 2017: 539, 2018: 545, 2019: 586, 2020: 700. Fontos megjegyezni, hogy az állatkínzás bűncsselekmény esetén is kiemelten magas a látenciában maradó esetek száma, melyek szerényebb vagy merészebb becsléseken alapulhatnak. A tanulóadatok között pedig a látencia nem jelenik meg, csak a bűnügyi statisztikák konkrét számai. Hogy ezen adatokkal és más gyakorlati és történeti tényekkel együtt alkalmas-e a jelenlegi rendszer az MI bevezetésére? Ezt járja körül a tanulmány.
A Szerző a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára.
