Az Európai Unióban az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek határokon átnyúló szabad mozgása egyre nagyobb mértéket öltött, mellyel egyenes arányban emelkedett a határon átívelő jogviták száma. A jogviták a családjog területén a gyermekeket érintően is megjelentek, éppen ezért az Európai Unió célul tűzte ki olyan igazságügyi együttműködés kialakítását, mely áthidalja az eltérő jogrendszerek közti különbségeket -többek között- a gyermekek jogellenes elvitelével összefüggésben.
A gyermekek érdekeinek elsődleges nemzetközi dokumentuma a Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény, melynek 11. cikke szerint a részes államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását, ebből a célból előmozdítják a kétoldalú és több oldalú megállapodások megkötését, illetve a meglévő megállapodásokhoz való csatlakozást.
Mindezek égisze alatt fogadták el többet között a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvényt, melynek 70.§-a – a gyermek jogellenes külföldre vitelének megakadályozására – 2023. március 7. napjával beiktatta a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 7/B. címét. Mindez két új nemperes eljárás létrejöttét eredményezte: a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásét, valamint a figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránti eljárásokét.
A téma aktualitását mutatja az is, hogy a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos kérelmek száma folyamatosan nő.
A tanulmány áttekinti a fenti eljárások speciális szabályait és az e szabályok alkalmazása során felmerülő kérdésekre gyakorlati és megoldási javaslatokat kínál.
A Szerző bírósági titkár.
