Az emberölés az egyik legsúlyosabb bűncselekmények egyike, és ezen belül az újszülött sérelmére elkövetett emberölések, a „csecsemőgyilkosságok” módfelett negatív társadalmi visszhangot váltanak ki. Az elkövetőket mintegy közmegvetés övezi: elismert kasszafúrók (úgynevezett mackósok), sztárbetörők vagy modernkori Robin Hoodok mindig is léteztek/léteznek, de a szülőanya által gyermeket, ráadásul csecsemőt ölni…
A tanulmány célja, hogy röviden, a teljesség igénye nélkül bemutassa az újszülött sérelmére elkövetett emberölés jogtörténeti fejlődését. Az előszót követő bevezető második rész ismerteti az újszülött megölése régi Btk. Különös Részébe történő beiktatásának az indokait, továbbá azokat a körülményeket, amelyek végül – a hatálybalépést követő négy év elteltével – arra késztették a törvényalkotót, hogy az inkriminált tényállást hatályon kívül helyezze. A harmadik rész a történeti visszatekintés keretében vázolja az élet elleni bűncselekmények megítélését a történelem folyamán, valamint az újszülött megölésével kapcsolatban a magyar jogfejlődést.
A Szerző mb. oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karon, tudományos újságíró, az Obsitos Detektívek Lapja főszerkesztője.
