A hiánypótlás és a felvilágosításkérés jogintézménye jelentős szerepet tölt be a közbeszerzési eljárások során. A szabályozás célja, hogy lehetőséget biztosítson az ajánlat vagy részvételi jelentkezés nem kiemelkedő, apróbb pontatlanságainak kiigazítására, a megfelelő helyesbítés révén pedig az érvényes ajánlat, illetőleg részvételi jelentkezés benyújtására. A hiánypótlás kiegészítést, módosítást, vagyis a hiba kiküszöbölést jelenti, míg a felvilágosításkérésre egy adott tartalom tisztázása érdekében kerülhet sor. Eltérő jogintézmények tehát, ugyanakkor szoros kapcsolatban állnak, párhuzamosan, illetőleg egymást követően is alkalmazhatók. Jelen tanulmány célja a hiánypótlás és a felvilágosításkérés Kbt.-ben rögzített szabályozásának áttekintése, valamint a kapcsolódó gyakorlat vizsgálata.
A Szerző bírósági titkár.
