A Legfőbb Ügyészség éves statisztikáiból kiderül, hogy a vagyon elleni-, illetve az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények jelenléte erőteljes társadalmunkban. A tanulmány részletekbe menően vizsgálja ezen bűncselekmények büntetőjogi szabályozását, megítélését.
Az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépésével a jogalkotó létrehozta a XXXV. fejezetet, mely immáron a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás deliktumait tartalmazza, melyek szankciói az elkövetőkre nézve igen súlyos büntetési tételekkel fenyegetnek. Az egyes bűncselekmények elhatárolásánál a bírói gyakorlat nyújt hatalmas segítséget. A Szerző számos bírósági határozatot, elvi döntést elemez, figyelemmel a jogegységi határozatokra is.
A Szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója.
